Magyarország leggazdagabb emberei közül többen is szerepelnek a Panama-iratokként ismertté vált offshore-dokumentumokban. A Direkt36 legújabb cikkéből kiderül, hogy az iratokban feltűnik Csányi Sándor bankvezér, a szintén bankár Spéder Zoltán, Gattyán György internetmilliárdos és Kovács Gábor műgyűjtő is.

Volt offshore-kötődése Matolcsy György egyik unokatestvérének, Szemerey Tamás üzletembernek is, aki az MNB-alapítványok körül kirobbant botrányban is érintett. Szemerey offshore-kötődése azért is figyelemre méltó, mert Matolcsy épp néhány hete jelentette ki, hogy sem neki, sem családtagjainak nincs ilyen érdekeltsége.

A Direkt36 cikke teljes egészében először a Forbes legfrissebb számában jelenik meg.

Önmagában az offshore cégek tulajdonlása vagy használata törvényes, és nincs semmi nyoma annak sem, hogy a Panama-iratokban feltűnő magyar üzletemberek visszás módon vagy kifogásolható célra használták volna az offshore-érdekeltségeiket. Az offshore-világra jellemző titkolózás miatt azonban ezek a kötődéseik eddig nem kerültek nyilvánosságra, miközben más – például hazai – üzleti érdekeltségeik szabadon megismerhetők, és jelentős nemzetközi - többek között a magyar kormány által is támogatott – erőfeszítések is vannak ennek az iparágnak az átláthatóbbá tételére.

Matolcsy állítólag nem tudott róla

Szemerey 2009 májusa és 2010 júniusa között volt a tulajdonosa és igazgatója egy Sunjoy Development nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégnek. Az üzletember közölte, hogy a cégbe azért szállt be, mert technológiai fejlesztésekben szeretett volna részt venni Európán kívül, és ezért gyorsan szüksége volt egy külföldi társaságra. Állítása szerint azért szállt ki belőle végül viszonylag hamar, mert túl sok hazai elfoglaltsága volt.

Szemerey közölte, hogy időközben kormányzati pozícióba került rokonának, Matolcsy Györgynek nem szólt az offshore-cégéről, mert “unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységeimről”.

Csányi hajója

Csányi úgy kerül elő a Panama-iratokban, hogy a felesége nevén volt egy offshore-cég, amelyet azért hoztak létre, hogy ellássa a bankár hajóján dolgozó személyzet munkáltatói jogait. Mint a cikkből kiderül, Csányinak egy máltai cégen keresztül van egy hajója, amelyet a kiszivárgott iratokban jachtként emlegetnek, de a bankár „vitorlás katamarán”-ként hivatkozott rá a Direkt36-nak adott válaszaiban.

Csányi közölte, mivel az ilyen hajók esetében előfordul, hogy a személyzetnek EU-n kívüli országokból is vannak tagjai, illetve a hajó uniós vizeken kívül is mozog, „ezért szintén nemzetközi gyakorlat, hogy az üzemeltetést offshore (a hajózási hagyományok miatt lehetőleg brit joghatósághoz kapcsolódó) cég végzi”.

A Durion Services nevű offshore cég már nem működik, mert közben Csányiék egy professzionális hajóüzemeltető céget bíztak meg a négyfős személyzettel rendelkező hajó menedzselésével.

Spéder üzletei

A Csányi bankpiaci riválisaként számon tartott Spéder Zoltán - az állammal is partneri viszonyban álló FHB Bank elnöke és meghatározó tulajdonosa – úgy kerül elő a Panama-iratokban, mint két offshore-cég széles jogkörökkel rendelkező meghatalmazottja.

Az egyik cég a Whitestone International nevű Seychelles-szigeteki társaság volt, amely éveken át tulajdonolta a jelenleg Spéder érdekeltségébe tartozó CEMP nevű médiavállalatot, az Index.hu kiadóját.

Spéder állítja, hogy nem ő volt a Whitestone tulajdonosa, arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy miként került kapcsolatba a társasággal, és hogy a cég kinek az érdekeltségébe tartozott. Közölte, hogy a 2007 szeptemberében kapott meghatalmazás felhasználásával nem került sor semmilyen tranzakcióra, a cég tevékenységéről pedig nincs tudomása.

Spéder 2008-ban szintén általános jellegű meghatalmazást kapott egy Novum Asset Management nevű cégtől. Spéder erről a cégről is csak annyit mondott, hogy nem volt a tulajdonosa, és a meghatalmazás felhasználásával nem történt semmilyen tranzakció.

Gattyán háza

Gattyánról már régóta ismert volt, hogy Los Angelesben él, de a Panama-iratokból kiderül az is, hogy hivatalosan is kezdeményezte azt, hogy bevándorlóként letelepedhessen az Egyesült Államokban.

Ennek az eljárásnak a részeként hozott létre Nevada államban egy úgynevezett trustot (ez magyarul leginkább bizalmi vagyonkezelőnek fordítható). Cégeinek kommunikációs vezetője szerint  a vagyonkezelő célja, hogy Gattyán hosszú távon gondoskodjon a családjáról.

A 2013 őszén és 2014 elején kelt iratokból kiderült így az is, hogy Gattyánnnak egy 24 millió dollárt (jelenleg 6,5 milliárd forintot) érő háza volt Los Angelesben az ügyintézés idején. Cégének kommunikációs vezetője szerint a cég és a ház is Gattyán birtokában van továbbra is.

A műgyűjtő

Kovács Gábor, az utóbbi években leginkább műgyűjtőként ismert és alapítványa révén az állammal is kapcsolatban álló üzletember cégei révén érintett a Panama-iratokban. Négy érdekeltségébe tartozó cég jelent meg részvényesként egy Trewfield Corporation nevű Seychelles-szigeteki cégben 2012 decemberében. Kovács egy munkatársa útján azt közölte, hogy „a cég tevékenységéről nem kívánunk nyilatkozni”. Nem válaszoltak az offshore-cégre vonatkozó egyéb kérdésekre sem.

A botrány

A Panama-iratokként ismertté vált dokumentumokat a Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel. Az egy éven át tartó nemzetközi tényfeltáró projektben 76 ország több mint 370 újságírója vett részt. Magyarországról egyedül a Direkt36 volt tagja a csapatnak.

Április elején jelentek meg az első cikkek, köztük azok, amelyek bemutatták, hogy milyen rejtett offshore-érdekeltségei voltak egyes magyar politikai szereplőknek. Kiderült, hogy Horváth Zsolt korábbi fideszes képviselő még parlamenti képviselősége idején megjelent egy offshore cégben. Az MSZP-s Boldvai László esetében pedig az derült ki, hogy középiskolai tanárként dolgozó feleségének volt egy svájci bankszámlás offshore cége.

A Fidesz elhatárolódott Horváthtól, Boldvai pedig felfüggesztette a párttagságát az MSZP-ben. Orbán Viktor kezdeményezésére vizsgálódni kezdett az adóhivatal is az offshore-botrány magyar szálai ügyében, de ennek állásáról egyelőre nem közöltek semmit.