Nem állítjuk, hogy az európai politika csillogó alakja távozik Werner Faymann osztrák kancellár lemondásával, a menekültválságig nem volt miért megjegyezni a nevét, aztán hol keménykedett Magyarországgal, hol pedig teljesen összevissza beszélt. Régebben legalább behazudott egyetemi tanulmányokat, miközben taxisként dolgozott, vagy fiatal szocialistaként tiltakozott II. János pál pápa látogatása miatt.

Még ennyire sem érdekes dolgok történtek vele kancellárként, pedig meglepően rég, 2008. december 2-a óta vezette az osztrák kormányt.

Az európai demokráciák között csak egy másik kancellár, Angela Merkel irányítja régebb óta az országát egyhuzamban, ő azért több nyomot hagy az emlékezetben Faymann-nál.

Az osztrák kancellár kiesésével ez most a ki kormányoz legrégebb óta lista eleje:

1. Angela Merkel (német), 2005. november 22. óta. Jövőre lesz újra kancellárválasztás, Merkel indulni akar.
2. David Cameron (brit), 2010. május 11. óta. 2015 nyert legutóbb választást.
   
3. Orbán Viktor, 2010. május 29. óta.
4. Mark Rutte (holland), 2010. október 14. óta

Németországban nincs korlátozva, hogy egy kancellár hány cikluson keresztül vezetheti az országot. Merkel a negyedik ciklusába vágna bele, ha nyerne jövőre. Helmuth Kohl 16 évig volt hivatalban. Nálunk sincs semmi korlát. Más szempontok (csak a fontosabb ügyek intézése, unalom, a Felcsút bajnoki címe) miatt persze dönthet úgy is akár Orbán, hogy államfőként folytatná, de például az Orbánra nagyon sokban hasonlító Robert Ficónak nem jött össze a váltás, maradt a jól megszokott miniszterelnöki szerepkörben.

Ha a hatalomban eltöltött összidőt nézzük, akkor Orbán Cameront már simán előzi, csak Merkel van előtte a listán.

Európát a legtágabb értelemben véve belevettük a listába a klasszikus, a választási szabályokat lazán kezelő fél vagy egész diktátorokat is, hogy kiderüljön, mennyire befutható pálya az övék időtartamban. Van ebben némi nehézség, hiszen Nazarbajev már azelőtt pártfőtitkárként vezette Kazahsztánt, hogy önálló ország lett volna.

Vagy ott van a peremvilágból Milo Djukanovic, a montenegrói politika örök darabja, hogy beelőzze Orbánt. Djukanovic 1991 óta negyedszer vezeti a montenegrói kormányt, közte belefért egy elnökség is, mindezt nagyon kis kihagyásokkal. Montenegró viszont 2006-ig Szerbiával alkotott államszövetséget, így az ő teljesítményét csak 2006 júniusa óta vettük a táblázatba.

Még így is szép, amit fel tud mutatni. Djukanovićot az év elején a világ legkorruptabb politikusának választotta a tényfeltáró újságírókat tömörítő nemzetközi szakmai szervezet, a Szervezett Bűnözés és Korrupciójelentő Projekt (OCCRP). Mint megírtuk, Djukanović győzelmét az OCCRP a cigarettacsempészetben a Sacra Corona Unita és a Camora maffiacsaládokkal kiépített sikeres együttműködésével indokolta, külön kiemelve azt a megkapó történetet, hogy

miközben Djukanović hivatalosan azt állítja, hogy felszámolta a cigarettacsempészetet, annak új központja egy olyan montenegrói sziget, amit jóbarátja, Stanko Subotić Djukanović családi bankjának hiteléből vásárolt meg.

Emellett megjegyzik, hogy sikeresen privatizálta a montenegrói tengerpartot jellemzően orosz maffiózóknak és a korrupciós listán második helyezett azeri elnöki család cégeinek. A korrupciós lista harmadik helyén a kilenc év miniszterelnökség után időközben távozott macedón kormányfő, Nikola Gruevszki állt. Orbán ezen a listán negyedik lett, az egy évvel korább második helyről visszacsúszva.

A választásokat elcsaló súlyos diktátorokkal bővített lista kicsit már másként néz ki. Külön tüntettük fel egy politikus összidejét a hatalomban, és a megszakítás nélküli menetüket. És hol vannak ők Pásztor Bélához képest, aki még 1965-ben, 27 évesen lett Veresegyház tanácselnöke, azóta a településből város lett, Pásztorból pedig polgármester.