Ritkán szerez tudomást a közvélemény arról, hogy milyen munkát is végez a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal most, hogy hat év után már alig maradt valami feltárnivaló a szocialista kormányok ügyeiből.

Most kiderült, hogy a mostani ciklus ügyeit is vizsgálják, súlyos dolgokat találnak, csak éppen nem nyilvános a jelentésük. Egy perben viszont kiadták a hortobágyi legelőpályázatokról szóló vizsgálatot. Ebben aztán tényleg minden van.

Nem egészen úgy tervezték, hogy ezt a jelentést nyilvánosságra hozzák. Mert egy olyan perben került el, amit Fazekas Sándor miniszter barátja indított Gőgös Zoltán szocialista képviselő ellen. A bíróság pedig elérhetővé tette az MSZP-s politikus számára a KEHI nem nyilvános jelentését, amit aztán Gőgös felrakott az mszp.hu-ra, azzal indokolva, hogy „mindezt kötelességem közzétenni, hogy mindenki láthassa, hogyan lopják el Orbán emberei az Európai Uniós pénzeket a földeken keresztül”.

Maga a pályázat, legelők kiosztása a Hortobágyi Nemzeti Parkban, elsőre nem tűnik nagyon érdekesnek. A pályázat viszont minden elemében rettenetesen büdös.

„A hortobágyi legelőpályázatokon a valódi állattartók helyett előre kijelölt szereplők nyertek, akik a nem létező állatállományukat csak a pályázat idejére bérelték, és azóta sem végeznek semmilyen érdemi mezőgazdasági tevékenységet” - írja Gőgös .

Akkor pár megállapítás a Kehi-jelentésből:a hivatal 45 birtoktestet érintően 59 pályázatnál megállapította, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park olyan pályázatot hirdetett ki nyertesnek, amely nem felelt meg a kiírásnak, ezért érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

• az 1600 pályázat értékelését 4 alkalmazott és egy ügyvéd végezte 60 nap alatt. A pályázatok valóságtartalmát ennyi idő alatt képtelenség ellenőrizni, ez egyébként nem is kötelező, de olyan esetben sem tették ezt meg, ahol nyilvánvaló ellentmondás volt.
  
• Amiatt, hogy kizárólag a pályázó nyilatkozata alapján történt a pályázatok elbírálása, visszaélésre ad lehetőséget, ezáltal sérül a verseny tisztasága, előfordulhat, hogy érvénytelen pályázatot hirdetnek nyertesnek.
• Az állatállományt pontozták, a számításokat 1040 pályázatnál nem a nyilvántartásban szereplő adatok alapján végezték. 36 pályázónál ez olyan mértékű eltérés volt, hogy a pályázat eredményét is befolyásolta.
• Előfordult, hogy nem sikerült jól összeadni a pontokat.
• Az összes pontszám negyven százalékát a gazdálkodási tervek adták. Viszont gyakorlatilag megkötés nélkül és utólag ellenőrizhetetlen módon döntöttek arról, hogy a gazdálkodási tervekre mennyi pontot adtak. 428 birtoktest közül 98-nál ez az értékelés befolyásolta a végeredményt.
• Úgy is lehetett legelőt nyerni, hogy olyan állatokkal pályáztak, amelyek nem is legelnek. Volt olyan győztes, amelynek állatállománya csak sertésekből, illetve baromfikból állt, de 50 darab fehér magyra kacsával pályázó is nyert.
• Volt, aki bérelt állatokkal igazolta, hogy vannak állatai. A szerződést a pályázat beadása előtt néhány nappal kötötték, sőt, volt, amelyik hatályba sem lépett még akkor.
• Előfordult, hogy a szerződésből kiderült: kifejezetten a legelők megszerzése miatt béreltek csak állatot a pályázók. Sőt, volt olyan is, hogy a pályázó a tulajdonában lévő állatokat egy másik pályázónak is bérbe adta, így ugyanazok az állatok két vagy több pályázatban is szerepeltek.
• A bérbevett állatokkal való trükközéssel olyan gazdálkodók elől nyerhettek el legelőket, akiknek valóban voltak saját állatai.

A Kehi jelentés végén azt írják, hogy javaslatokat tettek az agrárminisztériumnak a jobb pályáztatás érdekében. Gőgös szerint érthetetlen, hogy a KEHI miért nem tett feljelentést az általuk feltárt nyilvánvaló bűncselekmények miatt. Hiába látszik, hogy a földeket felveri a gaz, és nincs semmilyen legeltetés, a pályázatokon nyertes állítólagos gazdálkodókat a minisztérium még ellenőrizni sem hajlandó.