Társadalmi sokszínűség mint a gazdasági növekedés motorja
Az áprilisi Budapest Science Meetup-on Menyhért Bálint (CEU, Közgazdaságtudományi Tanszék) a dualista Magyarország településeinek etnikai és vallási sokszínűsége és a gazdasági növekedés között megfigyelhető pozitív összefüggésről és annak okairól beszélt.
Az előadó összefoglalója:
A közgazdaságtudomány az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordít az intézményi és társadalmi tényezők gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálatára. Előadásomban a dualista Magyarország példáján mutatom be, milyen empirikus kapcsolat létezett a települések etnikai és vallási sokszínűsége, illetve 1880 és 1910 közötti fejlődése között. Azt találom, hogy a színesebb települések lényegesen gyorsabban nőttek, melynek oka vizsgálataim alapján az egyes népcsoportok közötti munkamegosztásban és iparági specializációban gyökerezik: a színesebb településeken így szélesebb iparági struktúra alakulhatott ki, amely - főként a csúcstechnológiás, magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok megjelenésén keresztül - a növekedés fő húzóerejét jelentette. Eredményeim nemcsak arra adnak választ, mikor várhatunk (pozitív) gazdasági hatásokat a népcsoportok keveredéséből, hanem a dualista Magyarországra vonatkozó történelmi ismereteinket is árnyalja.
Ügynökaktákkal és egy AirPodsszal teniszezett a Parlamentben Magyar Péter
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Félnek a rendőröktől, de a jövőjüket még jobban féltik
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
Puhatestűzés, Don Hatvanpuszta és ügynökakták a parlamentben
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Kimész a domboldalra, kitermelsz magadnak vályogot, elkészíted az otthonod
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.
