társadalom

Budapesten kívül szinte mindenhol zuhanni fog a népesség a következő 30 évben

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője szerint 2051-re egész régiók halhatnak ki az országban.

Nyílt Társadalom Alapítvány: „A gyűlölet az egész magyar társadalmat fenyegeti”

Az Alapítvány a romaholokaszt-emlékmű megrongálása miatt emelt szót.

Magyarország a régióban az egyetlen, ahonnan a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek vándorolnak el

A Társadalmi riport elemzése szerint az sem segítene a magyar munkerőpiacon, ha ösztönöznénk a szakemberek bevándorlását.

Elég egy apró törés az életünkben, és lavinaként söpör el mindent

Miközben Magyarországon sokan rosszul érzik magukat a bőrükben, a közös megoldáskeresésre alig találni példát. Ebből az ellentmondásból nőtt ki a társadalmi szenvedés kutatása. Interjú Sik Domonkos szociológussal.

Álmukban sem hitték, hogy egyszer újra taníthatnak

Mikor menekülniük kellett a szíriai háború elől, a Damaszkuszban tanárként dolgozó Kholoud és Saad felkészültek rá, hogy talán sosem taníthatnak újra. A szintén menekült Marwa is úgy volt vele, bármilyen munkát elvállal, hogy fenntartsa magát Ausztriában. Most viszont megkapták a bizonyítványukat a Bécsi Egyetemen menekült tanároknak szervezett képzésről, így osztrák iskolákban taníthatnak majd.

Közel egymillió magyar hagyhatta el az országot

Az OECD új becslése szerint elég sok hazánkfia ment el kalandozni.

A magyar társadalom kettészakad, és látványosan lehagynak minket a régióban

A jövedelemkülönbségek 2010 és 2016 közötti alakulását vizsgálta a G7, Magyarországon igazán csak a leggazdagabb 10 százaléknak volt oka örülni. Miközben a szomszédainknál sorra erősödött a középosztály.

Nézze meg ezeket a képeket, és győződjön meg a saját szemével arról, hogy az amerikai kapitalizmus még mindig csúcsformában van

Milyen válság? Milyen dekadencia? Csaholós válasz a huhogóknak: kutyaszörfverseny.

A magyarok 61 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok

A legborúlátóbbak az idősebb, iskolázatlan vidékiek.

Társadalmi sokszínűség mint a gazdasági növekedés motorja

Menyhért Bálint előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.

Itt a tudományos igazolás, hogy minden jogod megvan gyűlölni az ismeretlen néniket, akik barátságosan megpuszilják az arcodat

A nem meglepő, de látványos felmérés igazolja, hogy ezen a világon minden ember utálja, amikor PUA tanoncok puszitesztet hajtanak rajta végre.

A Facebook fogja sírba lökni a civilizációnkat, a gödröt pedig mindannyian ássuk

Ho

Megrázó kísérlet, ami megmutatja, milyenek is vagyunk

Egy hajléktalannak kinéző és egy öltönyös férfi is kifekszik az utcán. Vajon melyiknek segítenek a bajban?

Budapest Science Meetup - Június

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor: 

Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék

Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát. 
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.

"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.

Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.