Szerződéssel tenné transzparensebbé az orvosfogadást az orvosi kamara, amíg teljesen felszívódik a választott orvosos szülés igénye

2020 december 17., csütörtök 7:58

Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.

A megkezdett reform alapvetően alakíthatja át, tisztíthatja meg a korrupciótól a magyar egészségügy működését, most azonban úgy látszik, a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak sikerült elérnie, hogy az utóbbi fontos összeférhetetlenségi szabály (a magán- és az állami ellátás szétválasztása) ne vonatkozzon erre a területre. Hogy pontosan mit is jelent ez az alku, az várhatóan az egészségügyi törvény márciusra ígért részletszabályaiból derül majd ki.

Fotó: Jessica Bordeau/BSIP

Miközben a kivételezés az ellátórendszer szempontjából káros lenne, hisz továbbra is lehetővé tenné, hogy az orvosok, a magánban gondozott terhességek végén a szülést állami kórházban levezetve, az állami infrastruktúra terhére növeljék magánpraxisukból származó jövedelmüket,

az is látszik, hogy a szülő nők többsége Magyarországon jelenleg választott orvossal szeretne szülni.

A KSH 2018-as adatgyűjtése szerint abban az évben a várandós nők kétharmada tervezte fogadott orvossal világra hozni a gyerekét, és hasonló arányok derültek ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület friss, 11 ezer résztvevővel készült reprezentatív kutatásából is:

2016 és 2020 között a nők 65 százaléka szült úgy, hogy egy előre felkért orvos vállalta, akár munkaidején kívül is, de ő vezeti le a szülését.

Az orvos az állami ellátórendszerben viszont legálisan nem kérhet ellentételezést egy ilyen szolgáltatásért. Így jön a képbe a hálapénz intézménye, aminek ugyan az év végéig még érvényes szabályozás alapján egyértelműen a jól elvégzett ellátásért hálából: önként, és utólag adott pénzt kellene jelentenie,

a jelenleg működő rendszerben azonban nagyon gyakran a választott, munkaidőn kívül is rendelkezésre álló orvos díja lesz belőle.

A K-Monitor kutatása szerint azok a nők, akik azt mondták, választott orvossal szültek, jóval nagyobb arányban, az esetek 89 százalékában fizettek hálapénzt - országos átlagban szülésenként 111 ezer forintot -, mint az ügyeletben szülő nők (a megkérdezettek 19 százaléka), akiknek csak kevesebb mint negyede tett így.

Forrás: K-Monitor

Az összefüggést pedig teljesen egyértelművé teszi, hogy a kutatásban részt vevő nők 55 százaléka konkrétan megjelölte a kérdőívben, hogy a saját, választott orvosa jelenlététéért cserébe fizetett hálapénzt.

Forrás: K-Monitor

A szülést levezető orvos fogadásával a nők leginkább azt szeretnék biztosítani, hogy az a szakember vezesse le a szülésüket is, aki a terhességüket végig gondozta, akiben bíznak, akivel van személyes kapcsolatuk, aki ismeri és elfogadta az igényeiket. Akik emellett szülésznőt is fogadnak, azok még biztosabbra szeretnének menni, hogy jó kezekben lesznek a szülés teljes folyamata alatt.

Ha azonban azt tekintjük ideális helyzetnek, amikor az anya művi beavatkozás nélkül, természetesen szülhet, akkor látszik, hogy ez a ragaszkodás a választott orvoshoz egyáltalán nem tesz jót az ellátásnak.

A választott orvossal szülő nők esetében ugyanis jóval nagyobb (31,4 százalék) volt a mesterségesen megindított szülések aránya, mint az ügyeletben szülő nők esetében (20 százalék). Az újszülöttek pedig a választott orvosos szülések 42, 8 százalékánál, míg az ügyeletben szülők 28,8 százalékánál jöttek csak világra császármetszéssel - derül ki a K-Monitor felméréséből. (Az országos arány Magyarországon 39 százalék, miközben a WHO ajánlása 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császár-arányt.)

Forrás: K-Monitor

A művi beavatkozások arányának emelkedésére magyarázat lehet, hogy a választott orvos jelenlétének bebiztosítása sokszor fölérendelődik a teljesen természetes szülés igényének. Ezzel a problémával foglalkozott egy 2016-os kutatás is, amit a K-Monitor felmérése is hivatkozási alapnak tekintett.

Mi legyen akkor a választott orvos intézményével?

- merül fel akkor a kérdés, amire a K-Monitor kutatását bemutató szerda délutáni videós konferencián is keresték a választ a szervezők.

A végcél, az ideális állapot az lenne, ha egyáltalán nem lenne szükség fogadott orvosra ahhoz, hogy egy nő a jelenlegi sztenderdeknek megfelelő ellátást megkapja - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, az egyik meghívott résztvevő. Lénárd szerint előbb társadalmi egyeztetésen és szakmai konszenzuson alapuló protokollt kéne kialakítani a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban, amit minden kórháznak egyformán be kellene tartania, egyforma színvonalú, egyformán progresszív ellátást garantálva a szülő nőknek. Egy ilyen protokollnak szólnia kéne arról, milyen esetekben van szükség mindenképp művi beavatkozásra, például a szülés megindítására, gátmetszésre vagy császármetszésre, hogyan teljen a szülés utáni első néhány óra, és a korai gyermekágyas napok a kórházban. Kérdések, amikben most a kórházakban merőben eltérő a gyakorlat, előidézve a nők intézmények közötti vándorlását és ezzel az orvosválasztást.

Lénárd Rita (középen) Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Álmos Péter Zoltánt alelnök társaságában egyeztetésen Orbán Viktornál, a Karmelita kolostor teraszán, 2020. október 3-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Amíg viszont nincs meg ez a kiegyenlítettség, addig „a reformok nem történhetnek olyan áron, hogy az anyákat megfosztjuk attól a kevés kontrolltól, ami még megmaradt nekik a szülészeti ellátásban” - magyarázta Hofgárt-Ékes Noémi, az anyák érdekeit képviselő EMMA Egyesület munkatársa. A hozzájuk érkező visszajelzésekből ugyanis az látszik, hogy az orvos- és kórházválasztással sok nő azt próbálja biztosítani, hogy egy olyan fontos, ugyanakkor erősen kiszolgáltatott élethelyzetben, mint a szülés, testileg és lelkileg a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ha az orvosválasztás lehetősége egyik napról a másikra megszűnik, az ezt a lehetőséget csavarná ki a kezükből egy olyan ellátórendszerben, ahol még mindig nap mint nap találkozni traumatikus ellátás-élményekkel.

Lénárd Rita azt mondta, a valóban létező társadalmi igényt látva a MOK azt a javaslatot tette az országos szakfelügyelő főorvos Bálint Balázson keresztül a kormánynak,

hogy átmeneti megoldásként szerződéses alapon tegyék lehetővé a fogadott orvossal szülést a kórházakban.

Ennek a szerződésnek a javaslat szerint háromoldalú megállapodásnak kellene lennie páciens, orvos és az ellátó intézmény között, miszerint magát a szülést végezheti állami intézményben a magánorvos, de a beteg által fizetett pénzért csak a rendelkezésre állást biztosíthatja, más előnyt nem. A javaslat szerint azt is rögzíteni kellene, hogy a nő terhesgondozása magán- vagy állami ellátásban folyik-e, és ehhez végig ragaszkodni is kellene, kivéve persze, ha valamilyen sürgősen szükséges ellátás csak az állami intézményben valósítható meg.

Fotó: FETHI BELAID/AFP

Ez ugyan nem hozná magával a kamara által is tévútnak gondolt választott orvosos rendszer azonnali kivezetését, de jóval nagyobb transzparenciát eredményezne az ellátórendszerben, és a választott orvosok számonkérhetőségét is elősegítené - hangsúlyozta Lénárd.

A kutatást prezentáló és az eseményt szervező K-Monitornak is vannak javaslatai a szülész-nőgyógyászati ellátás átalakításával kapcsolatban. Szerintük érdemi változás nem is annyira az új szabályoktól várható, hanem annak függvénye lenne, hogy a társadalmi bizalom képes-e helyreállni az egészségügyi ellátás minősége iránt.

Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nők

  • egységes - és betartott protokollok révén -biztosak lehetnek benne, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak;
  • a szülészetben világosan szétválik állami és magánszolgáltatás;
  • érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd alakul ki orvos és ellátott között;
  • lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről;
  • létrejön a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer;
  • és lesz, aki ellenőrizze, hogy az orvosok tényleg nem teszik el a hálapénzes borítékot.

Az „Így szültem” kutatás térképre helyezett eredményei itt böngészhetők, a kutatók pedig ugyanitt továbbra is várják azokat, akik információval szolgálhatnak a magyar szülészeti ellátás további feltérképezéséhez.