Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.

Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.

Új regénnyel jelentkezett a 70. születésnapját ünneplő író, így nem is lehetett kérdés, ki legyen a Nem rossz könyvek podcast új részének témája. Vendégünk Szegő János, Krasznahorkai műveinek állandó szerkesztője.

És miért szeretjük annyira az év végi könyves listákat? Listaböngészés itthonról és külföldről a Nem rossz könyvek podcastban Valuska Lászlóval, az éves top 50-es listát összeállító Könyves Magazin alapítójával.

És mit írsz? Hogyan lesz irodalom a hajnali pelenkacserékből? Ezekről beszélgetünk a Nem rossz könyvek podcast legújabb részében. Vendégünk Kállay Eszter költő, aki az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül verseiben.

Miért nincs több regény a NER-valóságról? Feladata egyáltalán az irodalomnak, hogy szóljon róla? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Nem rossz könyvek podcast új részében, ahol csatlakozott hozzánk Aradi Péter és Dévényi István is.

Az egyszerűség, az őszinteség, a természet vagy a magány lehet a titok nyitja? Patat Bence műfordító társaságában eredtünk a rejtély nyomába, nagyobb kitérőt téve Jón Kalman Stefánsson és Tove Ditlevsen mostanában megjelent regényei felé.

Horváth Bence és Ott Anna mostantól rendszeresen ajánlanak olvasnivalót a Nem rossz könyvek podcastban. Az első részben arról beszélnek, hogy életük különböző korszakaiban mik voltak a meghatározó könyvek számunkra.