Az örmény és az azerbajdzsáni diplomaták csütörtökön megállapodtak a két ország közti 40 éves konfliktus lezárását célzó békemegállapodás szövegében. A két posztszovjet, dél-kaukázusi ország háborúk sorát vívta az 1980-as évek vége óta, amikor Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsánhoz tartozó, akkoriban többségében örmény etnikumú régió Örményország támogatásával elszakadt Azerbajdzsántól.

Az 1980-as évek végén kirobbant harcok tömeges kitelepítésekhez vezettek, melyek során százezrek, főként muszlim azeriek kényszerültek elhagyni Örményországot, míg a többségében keresztény örmények Azerbajdzsánból menekültek el.

A háborút végül Azerbajdzsán nyerte meg. A konfliktus utolsó felvonása az volt, amikor 2023 őszén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen. A harcokban több tucatnyian meghaltak, civilek és katonák egyaránt. Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Aliyev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját. Addig mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban, de a megtorlásoktól tartva szeptember végére szinte mindegyikük elmenekült onnan, ahol egyébként több mint kétezer éven át éltek. Orbán Viktor aztán gratulált az azeri elnöknek a sikerhez.

Idén januárban Ilham Alijev azeri elnök még fasiszta fenyegetésnek nevezte Örményországot, amit szerinte meg kell semmisíteni. Mindezt az örmény miniszterelnök úgy értékelt, mint lehetséges ürügyet egy újabb háborúra.

„A békemegállapodás készen áll az aláírásra. Az Örmény Köztársaság kész konzultációkat kezdeni az Azerbajdzsáni Köztársasággal a megállapodás aláírásának időpontjáról és helyéről” - közölte csütörtökön az örmény külügyminisztérium. Az azeri külügy annyit közölt: „Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a béke és az államközi megállapodás tervezetének szövegéről folytatott tárgyalások.”

Ugyanakkor nem tudni, mikor írhatják alá tényleg a békeszerződést, mivel az azeriek elvárnák, hogy Örményország előbb módosítsa az alkotmányát, mert szerintük abban az örmények továbbra is területi követeléseket támasztanak velük szemben.

Örményország tagadja, hogy ilyen igénye lenne, de Nikol Pasinján miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy az ország alapító okiratát le kell cserélni, és népszavazást is kezdeményezett ennek érdekében, bár ennek időpontját még nem tűzték ki. (Reuters)