A magyar miniszterelnök is szót kapott pénteken a Türk Tanács asztanai ülésén. Orbán Viktor azzal kezdte, hogy kifejezte „a magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. „Mi, magyarok tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez száz évvel ezelőtt Törökország részéről, amire sajnálatos módon mi, magyarok nem voltunk képesek” - utalt arra, hogy az első világháború után a függetlenségi háborúval a törököknek sikerült elérniük az 1920-as sèvres-i békeszerződés revízióját.
Ezután Orbán sok sikert kívánt lham Alijev azeri elnöknek „a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához”. Majd sok sikert kívánt „a karabahi újjáépítési munkálatokhoz ” is. „Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!” - tette hozzá.
Örményország és Azerbajdzsán három évtizede állt konfliktusban Hegyi-Karabah régió miatt. Szeptember közepén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen, a harcokban több tucatnyian meghaltak, civilek és katonák egyaránt. Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Aliyev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját.
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban, de a megtorlásoktól tartva szeptember végére szinte mindegyikük elmenekült onnan, ahol egyébként több mint kétezer éven át éltek.
Az Európai Unió közös nyilatkozatban akarta elítélni Azerbajdzsánt, de a magyar kormány ehhez nem járult hozzá. Később az Azerbajdzsán elleni szankciókat sem támogatták.
Ilham Alijev Orbán Viktor fontos keleti szövetségesének számít, legutóbb a teraszára is meghívta tűzijátékot nézni augusztus 20-án. Nem sokkal később pedig arról beszélt, milyen fontos szerepet játszanak ezek a keleti szövetségek az ország energiaellátásában. Azerbajdzsánból leginkább áramot hoznának Grúzia, Románia bevonásával, tenger alatti vezetéken. De például a Mol pozsonyi finomítója is azeri olajat dolgoz fel.
Úgy tűnik, Azerbajdzsán dűlőre vinné a hegyi-karabahi helyzetet.
A karabahi örményeket szinte az utolsó emberig elzavarták, de az kérdéses, hogy Azerbajdzsán megelégszik-e fényes győzelmével, vagy ellenfele eredeti területéből is kiharapna egy darabot. Az azerieket az oroszok berzenkedése épp nem érdekli, az esetleges nyugati szankciók viszont elgondolkodtathatnák őket.
Ezért nem született közös uniós nyilatkozat az ügyben.
Ki akarják űzni az örmény katonai erőket.
A Kövér László és más zsenik által is az emberiség meghaladhatatlan csúcsintézményének tartott „homogén” nemzetállam azért nem apácazárda és nem fényes lokál.
Az európai ügyekért felelős miniszter szerint a szankciók már nem fordítanák vissza a Hegyi-Karabahban elindult folyamatot, vagyis hogy az azeri hadsereg elüldözte onnan keresztény örmény lakosságot
Az azeriek által megszállt terület lakosságának kétharmada már elmenekült az egykor autonóm enklávéból. A Deutsche Welle riportja.
Szereti a szimbolikus politikát, nagyvonalúan bánik a legyőzöttekkel és az elüldözöttekkel.
De folytatják az orosz kőolaj beszerzését is.
De meg ám.
Örményország szerint törvénytelenül tartóztatnak le sorban korábbi örmény vezetőket.
Kevés dologban ért egyet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, de abban igen, hogy mindkettőjük szerint fantasztikus ötlet a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hozni az Európai Unióba. Csakhogy a projekt ezer sebből vérzik.
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt a túlnyomórészt keresztény területen.
Azért hívott annyi keleti vezetőt augusztus 20-án a teraszára, mert új útvonalakról kell beszerezni a gázt.