Mostanra szinte minden örmény elmenekült Hegyi-Karabahból

Szinte teljesen elhagyták szombatig az eddig örmény többségű Hegyi-Karabahot az örmények, miután Azerbajdzsán szeptember közepén egynapos katonai akcióval elfoglalta a területet. A hegyi-karabahi örmények az anyaországba távoztak - közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.

Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár „köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt. Az örmények a megtorlástól való félelem miatt hagyták el otthonukat. Indulás előtt sokan elégették minden holmijukat, amiket nem vihettek magukkal, mielőtt csatlakozott volna a menekültoszlophoz.

Úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel. „Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, de ők szintén távozni készülnek” - írta Artak Beglarján volt karabahi jogvédő ombudsman az X-en, hozzátéve, hogy az információ nem hivatalos.

Az ENSZ bejelentette, hogy a hétvégén missziót küld Hegyi-Karabahba a humanitárius szükségletek felmérésére, annak ellenére, hogy a szervezetnek mintegy harminc éve nincs bejárása a térségbe.

Csütörtökön az enklávé hatóságai elrendelték minden kormányzati intézmény 2024. január 1-jével történő feloszlatását. Ez jelzi, hogy a több mint három évtizede önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaságnak vége.

Ez a túlnyomórészt keresztény régió a Szovjetunió felbomlásakor vált el a muzulmán többségű Azerbajdzsántól. Az azeri-örmény szembenállás több mint három évtizedig tartott, több háborút is vívtak 1988 és 1994 között, valamint 2020 őszén. (MTI)