Márki-Zay Péter részben azzal az ígérettel nyerte meg az ellenzéki előválasztást, hogy konzervatív, vidéki polgármesterként képes lesz megszólítani a bizonytalan szavazókat is. A második fordulóban sokan elvi meggyőződéseik ellenére szavaztak rá, gondolván, hogy így növelhetik az ellenzék esélyét a Fidesszel szemben. Gazda Albert ezt a jelenséget nevezte az entellektüelek forradalmának.
A bizonytalan szavazók megnyerése azóta is gyakori témája a kampánynak. De kiket értünk egyáltalán bizonytalanok alatt?
Sajnos bonyolultabb a helyzet annál, hogy egységes tömbként kezeljük őket, valójában a bizonytalanság is sokféle lehet.Erről alapos képet adnak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának most publikált eredményei, amelyek egy tavaly október-novemberben végzett nagy mintás, ötezer fős kutatáson alapulnak. (Összehasonlításképp: a közvélemény-kutató cégek általában ezer fős felmérésekkel dolgoznak.)
Szabó Andrea, a kutatócsoport tagja szerint nem is bizonytalanokról, hanem ismeretlen preferenciájú emberekről érdemes beszélni, akik három csoportra bonthatók:
A passzívokat nagyjából elfelejthetik a politikusok, ami azt is jelenti, hogy két viszonylag szűk rétegért megy a harc.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.