A tévében és a falunapon, hangosan vagy észrevétlen, mindenhol ott a NER

• 2018-ban sokakat meglepett, milyen szilárd lábakon áll a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a Fidesz harmadszor is kétharmados többséget szerzett a parlamentben.
  
• Egy régóta zajló, nagyszabású kutatás újabb fordulójából tisztábban látni, mi minden tette ezt lehetővé.
• A Fidesz mindenhol jelen van, a társadalom tetejétől az aljáig.
• Úgy képes átvinni az üzeneteit, hogy nem is kell hozzá közösségeket szerveznie.
• A kisvárosokban egy sajátos, feltörekvő rétegre támaszkodik, mindenki felé közvetítve az érzést: ti is tartoztok valahová.
• Mégis vannak apró jelek, amelyek aggodalommal tölthetik el a rendszer működtetőit.
• A járvány pedig óriási bizonytalanságot hozott.

Talán Orbán Viktor harmadik miniszterelnöki ciklusa volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fénykora.

Ezt a 2015-től 2018-ig tartó időszakot elemzik csaknem 800 oldalon keresztül a Társadalomtudományi Kutatóközpont nemrég megjelent kötetei. A Mobilitás Kutatási Centrum munkatársai tíz éve tartó, szisztematikus vizsgálódásukkal ritka részletes képet rajzolnak a NER működéséről - ami itt nem politikai szlogen, hanem tudományos kifejezés arra, amiben élünk.

Azzal együtt, hogy új modellben magyarázzák társadalmunk rétegződését, azt próbálják megérteni, milyen mechanizmusok tartják életben Orbán Viktor rendszerét.

Milyen társadalmi érdekek hajtják a Fidesz népszerűségét, és miért szavaznak rá olyanok is, akik vesztesei az elmúlt tíz évnek? Milyen csoportokra támaszkodik a hatalom elsősorban, és hogyan szivárog be oda, ahová nem is gondolnánk? Hol húzódnak a rendszer ellentmondásai, hogyan képes tompítani a belső feszültségeket, és hol észlelhetünk hajszálrepedéseket?

Kovách Imre és kollégái először 2015-ben, majd 2018 őszén, a harmadik kétharmad után végeztek nagymintás, háromezer fő megkérdezésén alapuló felmérést. Utóbbi eredményeit dolgozzák fel a most megjelent tanulmányokban.

Aminek az évtized közepén még csak a körvonalait látták, az néhány év alatt rendszerré szilárdult. Pörgött a gazdaság, tarolt a propaganda, csúcsra járt a NER.

Változások alul, felül

A Kováchék által kidolgozott integrációs modell az alapján különíti el a társadalmi csoportokat, hogy tagjaik miként kapcsolódnak szűkebb és tágabb közösségükhöz, milyen a viszonyuk politikával és intézményekkel, mennyire széles kapcsolathálóval bírnak, hogyan vélekednek értékekről és normákról.

Kérdőívek, interjúk és statisztikai elemzések segítségével leírták a jobban és kevésbé integrált csoportokat. Vagyis azokat, akik valamilyen módon, többé-kevésbé illeszkednek a társadalomba, és azokat, akik mindenkitől elszakadtak. Elképzelésük szerint így társadalmunk felépítésének finomabb árnyalatait is észrevehetjük, mintha csak foglalkozás, jövedelem vagy iskolai végzettség alapján beszélnénk alsó és felső rétegekről.

A két mérés közt eltelt három évben nem túl látványos, de fontos változásokat észleltek.