A koronavírus-járvány miatt munkanélkülivé vált emberek helyzetéről és stratégiáiról közöltünk egy hosszabb cikket április végén, és a cikk megjelenése után érkezett egy izgalmas megkeresés.
Noémi nevű olvasónk kérte, hogy továbbítsunk a cikkben megszólaló interjúalanyoknak egy lehetőséget:
Noémi és kisebb baráti társasága összedobott pénzükből „segítő alapot” hoztak létre, amiből néhány százezer forintos kölcsönnel tudnak támogatni a járvány miatt munkájukat vesztett embereket.
A társaság azzal keresett meg minket, hogy van még annyi pénz ebben az alapban ahhoz, hogy néhány embernek 300 ezer forint körüli, kamatmentes kölcsönnel segíthessenek belőle. Arra gondoltak, a cikkben bemutatott embereknek, akik mind a vendéglátóipar leállása miatt lettek munkanélküliek, jól jöhetne ez.
Mostanra kiderült, egyikük igénybe is veszi a lehetőséget, én pedig megkértem Noémit, meséljen egy kicsit a kezdeményezésükről. Kis szerkesztéssel idézek a válaszleveléből:
„A járvány elején, amikor én is elkezdtem visszamondani a műkörmöst, masszőrt, és a többit, jutott eszembe, hogy a (alsó?)középosztálynak nem fog senki segíteni. Elvileg a munkanélküli segély lenne erre hivatott, de ahogy te is írtad, a jól bejáratott szürkegazdaság miatt a valóságban ez nem megoldás. Befektetési szakmában dolgozom, így pontosan látom, hogy milyen kevés vésztartalékkal (ha egyáltalán) rendelkeznek a magyar háztartások, így 2-3 hónapnyi bevételkiesés már tömegesen tehet tönkre családokat.
Körbeírtam a szélesebb baráti körömnek, hogy kinek lenne kedve összedobni egy segítő alapot, amiből pár százezer forintos átmeneti kölcsönöket tudunk nyújtani a vészhelyzet idejére. Szerencsére nagyon sokan jelentkeztek hitelezőnek, a barátaim egy részét nem is tudtam már befogadni, mert nem akartam hirtelen túl nagy dolgot létrehozni (15 főnél zártam a jelentkezést).”
„A probléma inkább az, hogy nagyon nehezen találunk rászorulókat, pedig igény biztosan van rá, csak nem tudjuk őket elérni. Első körben a saját "szolgáltatóinkat" kérdeztük végig, itt egyikünk takarítójának lesz majd szüksége kölcsönre. Aztán bővítettük a kört, Facebookon bele lehet futni egy-egy segítségkérő posztba. Így találtam rá egy sokgyerekes családra, ahol mindkét szülő a szolgáltatóiparban dolgozik (takarítás, szerelés).
Több embert is megkerestem, de sajnos kevesen válaszoltak, szerintem csalónak gondolnak.”
A másik ok, hogy Noémiék kifejezetten olyanoknak próbálnak segíteni, akik jó eséllyel vissza is tudják fizetni a kölcsönt, amint vége a járványhelyzetnek.
„Fontos kitétel, hogy itt most kifejezetten a középosztálynak segítünk. Bármennyire is együtt érzek és foglalkozom is az igazán kiszolgáltatottakkal, erre vannak jól bejáratott szervezetek, hatékonyabb nekik pénzt utalni, mint magunk elkezdeni szervezkedni.
A munkájától elesett pincérnek, masszőrnek, takarítónak viszont nem lesz segítsége, valószínűleg a bankok is elfordulnak most tőlük.
Még annyit csavartam a dolgon, hogy a hiteleket szétcsomagoltam a hitelezők között, így most mindenki adott minden jelentkezőnek egy keveset, de senkinek nincs nagy kitettsége egyetlen hitelfelvevő felé.”
Arra voltam még kíváncsi, mik Noémiék kritériumai a kölcsönalapból részesülők kiválasztásában.
„Fontos, hogy a megérzéseinkre hagyatkozva meglegyen a bizalom és valószínűsíthessük, hogy a járvány után újra lesz munkájuk.
Természetesen semmi nem biztos, fel vagyunk rá készülve, hogy nem látjuk vissza a pénzünket.”
- írta.