Egészen elképesztő érzelmi- és indulathullámzáson mentem keresztül, miközben Pünkösd hétfőjén, azon a napon, amikor a tanítványokra kiáradt a Szentlélek, és ők nyelveken kezdtek beszélni, a gyerekeimmel együtt megnéztem az Angry Birds - A film című filmet. Először is csoda történt. Én is nyelveken kezdtem beszélni. Igaz, nem az Atya és a Fiú, hanem a Google Traslate jóvoltából. Azon belül finnül. Az első mondatom ez volt:

Minä vain nauraa kun nähdään kerjätä, te mato.

Ha te is láttad a művet, nyilván téged is elárasztott a lélek, így nem is kell lefordítanom arra, hogy

Én csak röhögni fogok, ha meglátlak koldulni, te féreg.

Na de mi az, ami ilyen szélsőséges reakciókat képes kiváltani egy emberből, aki egy évtizede jár debil és kevésbé debil animációs filmekre, hiszen nem tehet mást? Hogy ezt pontosan meg tudjam mondani, a film megnézését követő roham elmúltával leírtam mindent, amit a mű nézése közben fejben jegyzeteltem.

Istenem, ha lett volna időgépem! Vagy akárcsak annyi időm a pünküsdhétfői mozizás előtt, hogy akkor találjam meg ezt a Wall Street Journal cikket, és időben megtudjam, hogy ezt az átkozott filmet teljes egészében a finn Rovio cég, egy mára feledésbe merült csúzlizós telefonos játék kifejlesztője pénzelte. Vagyis ha bukik a mozi, nekik annyi. Mert ha ezt tudom, akkor már az első percben mosolyogtam volna, a harmadiktól kezdve pedig boldog, őszinte kacagással figyelem, ahogy egy csapat alávaló finn földönfutóvá válik.

Hogy ne személyeskedjek? Mi lehet személyesebb annál, mint hogy ott ülök bezárva, és durvábban érzem magam még annál is, mint a Popeye élőszereplős változata alatt?? Ha valaki legközelebb Pol Pot börtöneivel jön nekem és a csonka végtagjait mutogatja, a  szemébe röhögök és az arcába rázom a mammutos jegyemet.

De akkor jöjjenek az eredeti, a film nézése közben készült mentális jegyzetek. Az időbélyegzők csak tájékoztató jellegűek, az élmény szubjektív időben ugyanis 43,2 évig tartott, miközben óra szerint csak 97 perc telt el.

1. perc: NYENYENYENYE-NYENYENYE.

2. perc: Húha, ez CSAPDA! Hogy lehettem ilyen óvatlan.

4. perc: Jézusom, ez olyan, mint az a pár hónapos csecsemőknek készült leépülttévé, ahol egy fél óráig csak egy csiga mászik ide-oda a képernyőn.

8. perc: Sokkal durvább, azok a csigák legalább nem beszélnek.

12. perc: Ha TÉNYLEG minden idegszálammal koncentrálok, aztán tökéletesen kiüresítem a fejem, vajon sikerül-e átteleportálnom magam az Aknakereső – A film vetítésére? Istenem, sok évtizede nem imádkoztam, most jött el a pillanat!

13. perc: Döbbenetes istenbizonyíték, hogy tényleg az aknakereső pereg le a lelki szemeim előtt:

15. perc: KÖSZÖNÖM URAM, EZT AZ 1:58-AT, OLYAN VOLT EZ NEKEM, MINT CSOBOGÓ FORRÁS A SZOMJÚHOZÓ ŐZNEK.

16. perc: Halál? Megváltás! Könyöröghetek érte, de a helyzet ezen rég túllépett.

17. perc: Melyik játékból lehetne még szar filmet csinálni?

Kígyó - Az előzményfilm. Egy szál imbolygó kézikamera, mindent a címszereplő szemén át látunk, jobbra-balra csúszik. Találkozik egy nőstény kígyóval, a kloákáját rányomja a kloákájára, és már éppen dugná befelé a kétágú, vérerekkel dúsan átszőtt, duzzadni képes hemipeninisét, amikor a nőstény megszólal, hogy

„Sosem lennék képes csókolódzni egy dögevővel.”

„Csak élő pockot eszem” – lihegi vissza a Címszereplő.

„Úgy értettem, nem vegánnal” – feleli erre a nőstény, mire a Címszereplő nagy nehezen visszatuszkolja a farmerjába a hemipeninist, és elindul cseresznyét szedni. Nincs se keze, se kosara, így a száját szedi tele. Visszaér, hogy végre megdughassa a nőt, erre mit lát? A csaj ott kúr a jógaoktatójával. Óriási gépi nevetésroham és VÉGE.

22. perc: Ennek bezzeg nincsen vége.

25. Perc: Soha nem is lesz. Itt halok meg.

26. perc: Pedig nem nekem kéne meghalnom, hanem a Rovio-székház minden egyes tetves lakójának.

27. perc: Ennél Teletubbies közben is jobb lenne meghalni.

28. perc: De jó lenne meghalni bárhogy. Miért a finnek járjanak megint jól?

30. perc: Dominó – The Movie mondjuk? Egy csapat fehér, privilegizált kislány, akik egyszer csak bepöttyösödnek. Előbb még tetszik is nekik, aztán kiderül, hogy feketehimlő, és mind meghal irtózatos kínok között. EGYRE JOBBAN TETSZIK.

33. perc : Gyűlöletkukta. Ez a szó jutott eszembe a semmiből. Nem tudom, miért, hiszen semmi sem utal rá, hogy ez az irtózatos nyomás, ami itt belül növekszik, képes lenne távozni. Szelep? Bár lenne a fejemen egy jó nagy gyűlöletszelep. De nincsen.

40. perc: Ahogy Johnny Rotten, az ismert filmkritikus találóan megjegyezte, ANGER IS AN ENERGY.

45. perc: Mi lehet annyira idejétmúlt, mint egy Angry Birds-film? „A vízbű vette ki a zokszigént. A filmalap 850 millió forintos támogatásával elkészült Blende Mátyás életrajzi filmje Szalacsi Sándorról, bemutató az utómunka végeztével, előreláthatólag 2026-ban. Végre itt a Gerappa, az MTVA 76 részes tévésorozata.”

50. perc: Hogy is csináljuk? Először, csak úgy bemelegítésnek vasalt bakanccsal széttaposni ennek a Mikael Hednek az összes háziállatait. Van közte rénszarvas? Annyi baj legyen. Utána jöhet a lista a Rovio igazgatótanácsi tagjaival, plusz az összes menedzserrel, akik eldöntötték a filmet. Egy másik csapat közben összefogdossa a film kreatív stábját. Heitor Pereira, azt hiszed, megúszod csak azért, mert te „csak” a zenét szerezted? Kisebb hibákért radíroztak le városokat a föld színéről. Jon Vitti, Jon Vitti, te tényleg azt hitted, ezt csak úgy megúszhatod? Majd kérdezd meg erről anyád csincsilláját. Haha, csak vicceltem, ami megmaradt a csincsillából, éppen azzal festek fenyegető feliratot nappali falára Fergal Reilly rendező cölöphöz kötözött nagynénjénél. És hogy ezek után kínosan közhelyes rámenni a madaraikra? Ne röhögtessél, ha már a film közben nem tettél olyant! Nincs az a csúzlizós játékokból milliárdossá lett finn, aki ne gondolkozna el, ha keresztre feszítve találja meg az apja papagáját.

A lelkem ezen a ponton lépett ki a testemből, úgy az 52. filmperc táján, hogy további boldog háromnegyed órát töltsön el magukat ártatlannak valló idős és középkorú finn és amerikai asszonyok és urak, illetve háziállataik szadista kínzásával.

Ha te nem akarsz ekkora szörnyeteggé változni, egyet tehetsz: mondj nemet a gyerekeknek, és tartsd távol magad ettől a gyűlöletkeltő förtelemtől!