Egy hónappal ezelőtt küldtünk közérdekű adatkérést valamennyi jegybanki alapítványnak és az alapítványok cégeinek a közbeszerzéseikről. Már akkor sejthető volt, hogy Matolcsy György jegybankelnök és köre úgy költötte a közpénzt az MNB alapítványokon keresztül, hogy nem írtak ki közbeszerzési eljárást, pedig az a törvény szerint kötelező lett volna.
"Az Alapítvány eddigi működése során nem folytatott közbeszerzési eljárást."
Ezt ma erősítette meg levélben a
alapítvány. A közbeszerzések mellőzése szinte biztosan törvénysértő volt.
Ezt valószínűleg az alapítványoknál is tudják, mert azt is megírták nekünk, hogy
"önkéntesen kérelemmel fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben kérik az eddigi szakmai álláspontjuk alapján kialakított gyakorlat felülvizsgálatát és egyben indítványozzák az ajánlatkérői státuszukkal kapcsolatos döntéshozatalt."
Olyan ez, mintha egy tolvaj arról tájékoztatná a rendőröket, hogy korábban az volt a szakmai álláspontja: nyitott ablakon besurranni egy lakásba, és onnan pénzt elvinni törvényes, de most kérik az ügyészséget, hogy segítsen neki felülvizsgálni a dolgot.
A dologgal ezen túl is van probléma.
A Transparency International szerint pontosan olyan eljárás, önkéntesen kért felülvizsgálat, amire az alapítványi szöveg utal, nem létezik a Közbeszerzési Törvény szerint.
"Ha arra jutottak az alapítványok, hogy nekik közbeszereztetni kell, akkor nem az ajánlatkérői státusuk felülvizsgálatát kell kérniük a döntőbizottságtól, hanem be kell jelentkezniük ajánlatkérőnek."
Ezt Nagy Gabriella, a TI közbeszerzési szakértője magyarázta. Szerintük az alapítványok kérése taktikai húzás lehet.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke akár 5 évre visszamenőleg is kezdeményezhet vizsgálatot. Ha bebizonyosodik a jogsértés, például hogy nem írtak ki beszerzést, amikor kellett volna, akkor a szerződések semmisek lesznek, és bírságot is kiszabhatnak.
Talán a bírság nagyságát próbálják minimalizálni arra hivatkozva, hogy maguk ellen kértek eljárást, jóhiszeműségüket bizonyítva. Az is számíthat, hogy a szabályok szerint ha érintett magánszemély kezdeményez vizsgálatot, akkor az csak 1 évre terjedhet ki. Lehet hogy ezt az elvet felhasználva próbálnak előremenekülni, hogy megússzanak egy öt évre visszamenőleges vizsgálatot.
A Matolcsy-csapat esélyeit javítja, hogy a Közbeszerzések Tanácsában ott ül Dr. Kardkovács Kolos, aki a Magyar Nemzeti Bank jogi igazgatóságának vezetője.
Ma egyébként az is kiderült, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) nem fogja vizsgálni az alapítványok működését és költéseit, amire a TI kérte a hivatalt.
A KEHI arra hivatkozik, hogy nincs hatásköre a jegybankot és így annak alapítványait vizsgálni, mivel például azok nem államháztartási pénzzel gazdálkodnak.
2014-ben nem voltak ilyen válogatósak, a Norvég Civil Alapból támogatást kapott szervezeteket gond nélkül vegzálták. Erről Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója a következőket mondta.
„Közel egy hónapja kértük a KEHI-t, hogy vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak a gazdálkodását. A ma érkezett válaszból megtudtuk, hogy a KEHI-nek nincsen hatásköre a kormánytól független szervezetekre, így a jegybankra és annak alapítványaira sem. Meg hát ugye a Magyar Nemzeti Bank alapítványai nem is államháztartási pénzzel gazdálkodnak. 2014-ben nem volt ennyire finnyás a KEHI, a Norvég Civil Támogatási Alap kedvezményezettjeinek az ellenőrzése során nem zavarta, hogy a kormánytól független szervezeteket vizsgált, akik ráadásul nem is államháztartási pénzt költöttek."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.