Budapesten adott elő Jane Goodall

környezetvédelem
2016 május 23., 17:10
comments 106

A világ talán legismertebb etológusa hétfőn a Tüskecsarnokban tartott előadást. Előtte újságíróknak beszélt, az MTI összefoglalója szerint arról, hogy az emberiség képes a Föld élővilágának megmentésére, a kérdés az, maradt-e még elég idő erre

A brit Goodall, aki főemlőskutatóként lett világhírű, az utóbbi években az ENSZ békenagyköveteként járja a világot, hogy a környezet védelméről beszéljen.

Szerinte sok, környezetért aggódó ember tehetetlennek érzi magát, amikor szembesül az élővilág pusztulásával, a kihaló fajokkal, a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással.

photo_camera (MTI/Szigetváry Zsolt)

Nekik azt üzeni, hogy igenis számít, mit tesznek, ugyanis ha elég embert sikerül meggyőzni arról, hogy belegondoljon mindennapi döntéseinek következményeibe - például, hogy amit vesz, annak előállítása okozott-e szenvedést állatnak vagy embernek -, akkor van remény tenni a bolygót elpusztító, fogyasztásra épülő gazdasági berendezkedés ellenében.

"Három nagy probléma van, és mindegyik megoldhatatlannak tűnik. Az első a szélsőséges szegénység. Ugyanis ha igazán szegény vagy, kivágod a fákat vagy elpusztítod a környezeted, mert így próbálsz megélhetést teremteni magadnak, gabonát termeszteni vagy valamiféle nyersanyagot árusítani. Ha pedig városban laksz, rákényszerülsz, hogy mindenből a legolcsóbbat vedd, ami rendkívül pusztító módon is készülhetett"

- mondta el Budapesten Goodall, majd azt is hozzátette, hogy az igazán szegényektől nem várható, hogy az élővilágért aggódva etikai döntésként gondoljanak betevőjük megszerzésére.

"Egyrészt tehát probléma a szegénység, másrészt az a többségünk fenntarthatatlan életmódja is. Szintén fenntarthatatlan, sőt, szinte erkölcstelen a nagyon gazdagok életmódja. Végül probléma az emberiség lélekszámának növekedése is. A klímaváltozás közvetlen következménye ennek a három együtt ható tényezőnek"

A főemlőskutató pályájáról mesélve felidézte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanatként tartja számon, amikor a gombéi erdőségben az általa megfigyelt egyik csimpánz a félelmét hátrahagyva először közelítette meg, evett a kezéből, és hagyta, hogy kövesse őt az erdőben. Beszélt arról is, hogy a csimpánzok minden más élőlénynél jobban hasonlítanak ránk. Akár 60 évnél is tovább élnek, személyiséggel és hozzánk hasonló érzelmekkel bírnak, valamint képesek eszközöket készíteni és használni.

Az emberi kultúra a definíciók szerint olyan viselkedésminta, amely úgy öröklődik egyik generációról a másikra, hogy a fiatalok megfigyeléses tanulással sajátítják el az idősebbektől. Ugyanígy működik az eszközhasználat a csimpánzoknál is, vagyis mondhatjuk, hogy egyfajta primitív kultúrával rendelkeznek.

Jane Goodall arról is beszélt, hogy bár korábban valóban többet tudhatott mindenki másnál a csimpánzokról, azonban ma már nem sorolja magát a legjelentősebb szakértők közé, viszont továbbra is próbál lépést tartani a legújabb kutatási eredményekkel. Mint fogalmazott, az őt követő kutatók már minden tudnak, amit ő tudott, de emellett számos újdonságot is megtanulnak.

Arra a kérdésre, hogy honnan nyeri a motivációt a környezetvédelemért tett erőfeszítései folytatásához, a 82 éves csimpánzkutató úgy válaszolt: egyrészt annyi minden kapott a csimpánzoktól, hogy igyekszik visszafizetni a tartozást, másrészt felelősséget érez unokái jövőjéért, miközben a világ láthatóan hatalmas bajban van. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt