A tudomány szerint pusztítja a méheket, a magyar kormány szerint attól még lehet használni

Hétfő reggel tárgyalt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága arról, hogy miért kért Magyarország engedélyt egy az Európai Unióban korlátozás alatt álló növényvédő szer használatára.

A neonikotinoidot tartalmazó csávázószerek használata a kutatók, környezetvédők és méhészek szerint veszélyesek a méhállományra, az Európai Bizottság 2013-ban korlátozta is a használatukat. A teljes betiltás nem történt még meg, mert ehhez további kísérletekre van szükség. És amíg nincs teljes tiltás, addig a korlátozás alól vészhelyzetre hivatkozva lehet felmentést kérni. Ezt tette meg Magyarország is, összesen 32 ezer hektárnyi területre kértünk mentességet a korlátozás alól.

Hétfőn a parlamentben Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese foglalta össze, milyen indokok vezettek a magyar kérelemhez. Egyrészt szerinte a tiltást megelőző 15 évben a magyar gazdák használták a neonikotinoidos hatóanyagú szereket és mindez nem okozott méhpusztulást.

Szalkai említette azt a Science-cikket is, ami az utóbbi időben sokat szerepelt hivatkozási alapként a sajtóban. E cikkben bemutatott kutatás szerint ugyan valóban ártott a méheknek a neonikotinoid alapú szerek használata, de a kísérletben szerinte nagyobb dózisban, nem a valóságban felmerülő mértékben tették ki a méheket a vegyszernek.

AFP PHOTO / JACK GUEZ

A főosztályvezető-helyettes beszélt arról is, hogy nem csak Magyarország kért és kapott átmeneti felmentést, hanem például Bulgária, Dánia, Finnország, Nagy-Britannia és Észtország is. Ezekben az országokban is mind szükséghelyzetre hivatkoztak.

Szalkai kitért arra is, hogy bár két év eltelt úgy, hogy Magyarországon nem lehetett ilyen szereket használni, nincs információjuk arról, hogy javult volna a méhpopuláció helyzete, viszont ez idő alatt látványosan megnőtt a talajfertőtlenítő szerek használata. Ezért a Nébih-nél úgy döntöttek, hogy 32 ezer hektárnyi vetőmag-előállító területre kérik a korlátozás felfüggesztését, ebből 10 ezer hektáron már csáváztak is neonikotinoidot tartalmazó szerekkel.

Hosszú távú hatás számít

A minisztérium álláspontjával szemben legerőteljesebben eddig is a Greenpeace Magyarország fogalmazott meg kritikát. A parlamenti bizottsági ülésen a zöldszervezet regionális vegyianyag-szakértője, Simon Gergely szólalt fel,

Simon a Természetvédelmi Világszövetség egy 2014-es jelentését említette, melyhez kb. nyolcszáz, a neonikotinoid hatásaival foglalkozó kutatást néztek át, és azt találták, hogy ezeknek a szereknek komoly szerepük van a méhek és más rovarfajok fogyatkozásában és teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek. A Greenpeace szakértője szerint ráadásul a magyar eseti vészhelyzeti felmentés azért is nehezen érthető, mert ukrán exportra szánt vetőmagokat is csáváznak ezekkel a szerekkel.

Ráadásul Simon szerint a minisztérium azzal szokott érvelni, hogy nem látni a tömeges méhpusztulás nyomait a kaptárakban és ez mutatja, hogy nem veszélyes a szer. De a neonikotinoidok a kutatások szerint nem azonnal hatnak, és a téli méhveszteségek nagyobbak, ha neonikotinoidokkal csávázott földekről gyűjtögettek a méhek.

AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN

Másrészt ezek a szerek károsítják a rovarok tájékozódó képességét, ezért eltévednek és otthonuktól távol hullanak el. A másik veszélyforrás, hogy a vizsgálatok szerint neonikotinoidos hatóanyagok gyengítik a méhek immunrendszerét, ezért más patogének könnyebben végeznek velük.

Simon beszélt arról is, hogy a neonikotinoidos hatóanyagok korlátozása után más uniós tagállamokban nem nőtt meg a talajfertőtlenítők hatása, azaz látszik, hogy a szerek betiltása után létezik másik alternatív út, nem a szintén környezeti veszélyeket jelentő talajfertőtlenítők használata.

Kezdetnek létezik például számos természetes védekezési mód is a kártevőkkel szemben. Ilyen lehetne, ha visszatérnének a gazdálkodók a kötelező vetésforgóhoz, variálnák az ellenálló fajokat, vadvirág sávokkal töltenék fel a földeket, változatos növénykultúrákat telepítenének és folyamatosan monitoroznák a kártevőket.

A minisztérium korábban már pánikkeltéssel vádolta meg a Greenpeace-t, és mint közölték, csak egy korlátozott területre és csak rendeltetésszerű használatra, azaz csávázásra adtak ki engedélyeket. A csávázás az a folyamat, amikor a növényvédő szert a vetőmag felületére viszik fel. Az FM szerint ezzel minimálisra csökkenthető a környezeti terhelés mértéke, a Greenpeace szerint viszont a vegyi anyagok kimutathatóak a csávázott területeken a pollenben is.

Az EU akadémikusai is féltik a méheket

De nem a Greenpeace az egyetlen szervezet, amelyik felszólalt már ezeknek a szereknek a használata ellen. Az Európai Unió tagállamainak akadémikusait felölelő hálózat, Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete tavaly fogalmazott meg egy állásfoglalást, mely szerint

"halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket."

A vizsgálat elkészítésében az MTA két tagja is részt vett, a munkáról szóló összefoglaló az akadémia honlapján olvasható. E szerint több publikáció is bizonyítja a neonikotinoidok káros hatását a biológiai védekezésben szerepet játszó parazitoidokra és ragadozókra, a kártevőket fogyasztó vagy magevő madarakra, valamint a talajbiótára (a talajban élő flórára és faunára).

A szakvélemény szerint ráadásul a neonikotinoidok esetében a többszörös kitettség hatása összeadódik, ezért a negatív következmények helyesen csak hosszabb idő alatt ítélhetők meg.

AFP PHOTO / JACQUES DEMARTHON

Az elhullás mellett fontos vizsgálni az ökológiai következményekkel járó, nem halálos, de káros hatások. A méheknél ilyen a kognitív képességek, a kommunikáció és az egyéb kulcsviselkedések sérülése.

Az akadémikusok állásfoglalásának a kulcsmondata, hogy "a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok jelenlegi, megelőző módszerként történő használata nem egyeztethető össze az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz. A neonikotinoidok oksági mérlegelés nélküli, széles körű használata nagyban megnehezíti a mezőgazdasági területek élővilágának megőrzését."

Majd azzal folytatják, hogy bár számos intenzív mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdálkodó érvel a neonikotinoid csávázószerek további használata mellett, mert nélkülük komoly gazdasági és élelmezési problémáktól tartanak. Az EASAC-tanulmány azonban rámutat, hogy több nemrégiben megjelent kutatás megkérdőjelezi e csávázószerek rutinszerű alkalmazásának hatékonyságát az esetlegesen jelen lévő kártevőkkel szemben.

Sőt, írják, némely esetben éppen hogy ronthatnak a helyzeten, mert visszaszorítják azokat a rovarokat, madarakat, amelyek fontos szerepet játszanak a kártevők elleni természetes védekezésben.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.