A tankönyvpiac államosításának egyik nagy vesztese a hosszú évek óta kiváló minőségű tankönyveket gyártó Mozaik kiadó lett. A 2010-es évek elején még piacvezetők voltak a közoktatásban, de a 2013-as államosítás óta gyakorlatilag a fennmaradásért küzdenek, jelenleg abban sem biztosak, hogy 2018 után választhatóak lesznek-e a könyveik.

A szegedi vállalat a tankönyvpiac mellett évekkel korábban a digitális oktatás felé is fordult, a mozaBook névre keresztelt, digitális táblákhoz kitalált szoftvercsomagjuk számos rangos külföldi díjakat is elnyert. Minden szakmai siker és elismerés ellenére termékük magyar kormánynak nem kellett, a Magyar Nemzet nemrég arról írt, hogy a céget sosem kereste meg a magyar állam, a Nemzeti Közoktatási Portál hárommilliárdos pályázatán csak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet indulhatott.

„Adott egy termék, amit az utolsó bájtig magyarok készítenek, az összes szoftverfejlesztő, tartalomkészítő itt ül Szegeden. Szomorú látni, hogy ennek ellenére Magyarországon, ahonnan jövünk és amire büszkék vagyunk, az állami monopolhelyzetet kihasználva lehetetlenítik el a terjesztését”

– fogalmazott akkor a lapnak Török Ildikó, a cég nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.

Mivel a hazai piacra az állami kézivezérlés miatt nincs esélyük bejutni, a Mozaik külföldön próbálkozik. Például Romániában, ahol egy sepsiszentgyörgyi iskolában vezették be a mozaBook digitális rendszerét. Minderről az MTVA híradója számolt be, a magyar köztévé tudósítója Erdélyből jelentkezett be és

magyar fejlesztésű oktatási program a Székely Mikó kollégiumban

felirattal a képernyőn az iskola igazgatója és egy tanár is nagyon lelkesen ecseteli, hogy mennyire remek ez a program. A végén az is elhangzik, hogy a gyermekek imádják ezt az eszközt, ami azért is fontos, mert Székelyföld és Erdély jövője is azon múlik, hogy versenyképes diákok kerüljenek ki a tanintézményekből.

Arról, hogy a remek szoftvert Magyarországon nem lehet használni a közoktatásban, nem esett szó a riportban.