A Kúria hétfőn megjelentetett egy jogegységi határozatot, amiben kimondta, hogy a devizahitelekről szóló szerződések annak ellenére is érvényesek, ha ugyan nem szerepelt bennük a devizaösszed, de leírták a kiszámítás módját.

A testület a következő kérdésre kereste a választ:

„Ervényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum ( folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?”

A Kúria arra jutott, hogy a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés akkor is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény előírásainak, ha az írásbeli szerződés és az általános szerződési feltételeket is tartalmazzák a kölcsön összegének devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját.

Ezzel a döntéssel a Kúria gyakorlatilag a bankoknak kedvezett az adósokkal szemben.

A Kúria döntése alapján az ilyen kiszámítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét. (MTI)