Törvénnyel teszik helyre Spédert

Törvényt nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium, aminek célja a gyakorlatban Spéder Zoltán FHB-elnök által vezérelt takarékintegráció alapvető átírása. A törvény a Bankszövetség múlt heti levelében megfogalmazott kritikákat elfogadva az eddiginél jobban kiterjeszti a pénzügyi felügyelet jogkörét a takarékintegráció központi entitása felett.

A törvényt kivételes eljárással tárgyalják, holnap már zárószavazás lesz. A képviselőknek mindössze óráik vannak értelmezni a törvényt, vagy módosító javaslatokat tenni.

De önmagában az is érdekes, hogy nem a szektorért felelős miniszter, a Spéder kormányon belüli fő támogatójaként számon tartott Lázár János, hanem Varga Mihály adta be a törvényt.

A kerettörténetről itt írtunk legutóbb részletesebben, a lényeg az, hogy az utóbbi hónapokban érezhetően fogy a levegő Spéder Zoltán körül, eltűnt a korábban megingathatatlannak tűnő kormányzati támogatás az FHB-Posta-takarékszövetkezetek-MFB integrációja mögül.

Ugyan a korábbi – 2013 során gyakorlatilag beszántott, külön törvénnyel összeterelt – takarékszövetkezeti szektort képviselő, Demján Sándorhoz köthető OTSZ már korábban is keményen kritizálta az állami támogatással történő átalakításokat, időközben a nagy bankokat képviselő Bankszövetség is csatlakozott a kritikus hangokhoz. És nem mellesleg a kormányzati kötődésű heccsajtó is lejáratókampányba kezdett részben személyesen Spéderrel szemben, részben pedig a két éve lezajlott – egyébként a jogállami normákból kétségtelenül viccet csináló – takarékintegráció miatt.

Többek között azt kifogásolta a bankok érdekvédelmi szervezete a múlt héten, hogy a takarékintegráció egyik központi szerve, az SZHISZ nem tartozik a pénzügyi felügyelet által ellenőrzött szervezetek közé, pedig a takarékszervezetek működésével kapcsolatos lényegi döntések születnek ott. Ezzel egyébként a takarékok nem értettek egyet.

Itt jön be a ma benyújtott törvény, ami elsősorban

arról rendelkezik, hogy kiterjeszti a felügyelet (tehát a Magyar Nemzeti Bank) jogkörét az SZHISZ fölé.

A törvény az eddigihez képest máshogyan határozza meg a központi bank (=Takarékbank) és az integrációs szervezet (=SZHISZ) viszonyát. Az SZHISZ egyes döntéseit felügyeleti hozzájárulástól teszi függővé – például a hitelintézetek felvételével vagy kizárásával kapcsolatban.

Az MNB többek között olyan jogkört is kap a törvény értelmében, amivel vizsgálat lefolytatásra kötelezheti Takarékbankot, „ha valószínűsíthető, hogy az integráció tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó egyes jogszabályi előírásoknak.” De kap új jogokat, külön rendeletalkotási jogkört a nemzetgazdasági miniszter is.

Érdekes és messzire mutató újdonság az is, hogy a törvény szerint az integráció központi bankja,

a Takarékbank sincs bebetonozva: lecserélhetővé válik.

Érdekes viszont, hogy a törvényjavaslatban nincs hatályba léptető rendelkezés, ami egyszerű technikai hibának tűnik. Vannak viszont egészen meglepő helyesírási hibák, pl:

Amint benyújtották a törvényt, az MNB sietve üdvözölte a jogalkotói szándékot:

A jegybank álláspontja szerint is – amennyiben ezzel a jogalkotó egyetért – indokolt lehet a takarékszövetkezeti integráció MNB általi felügyelésének megszilárdítása, s ezáltal a pénzügyi stabilitás további erősítése.” (Parlament, MNB)