Virágzik az embercsempészet a Balkánon és Magyarországon is - nagyjából ez derült ki a Quartz hosszú, belgrádi riportjából. Az újságírók arra voltak kíváncsiak, hogyan mozognak most országok között a menekültek és migránsok, miután Magyarország és Macedónia bekeményített velük szemben, és az EU megegyezett Törökországgal arról, hogy ezentúl egyszerűbb lesz visszaküldeni az illegálisan érkezőket a török táborokba.

Belgrádban kiderült, hogy a kormányok szigorításai az embercsempészeknek kedveztek leginkább, hiszen a nehezebbé váló feladatért már sokkal több pénzt elkérhetnek a menekültektől.

A belgrádi központi vonatpályaudvar közelében minden nap több száz migráns jelenik meg: embercsempészeket keresnek. Az ételt, teát és információt osztó szervezetek munkatársai szerint a csempészeket könnyű felismerni, mert többnyire terepszínű nadrágot hordanak.

Egy Jasszir nevű, 23 éves afganisztáni gyógyszerészhallgató elmondta, hogy az embercsempészeknél általában 300 és 1500 euró között alakult egy-egy út ára, ami annyiból áll, hogy elvezetik az embert

egy lyukhoz a magyar határkerítésen.

A lyukon azonban már egyedül kell átmennie. Jasszir már 14 alkalommal járt a határzárnál, de egyszer sem tudott a lebukás veszélye nélkül átmenni, ezért most a 15. próbálkozására készült.

A nála pénzesebbek azonban bevásárolhatják magukat egy Németországba vagy Olaszországba tartó teherautóra is, és akkor nem kell a határzárral sem bajlódniuk.

A riport szerint azért vágynak most sokan Olaszországba, mert a migránsok között elterjedt, hogy ott a legegyszerűbb papírokat szerezni.

Jasszir szerint az a legnehezebb, hogy rengeteg pénzt kell fizetni a csempészeknek, és minden országban külön kérik a pénzt. A csempészek általában azt mondják, hogy a nekik fizetett összeg jelentős részét a rendőrök és határőrök megkenésére használják, de ezt persze lehetetlen ellenőrizni.

A legtöbb migráns pénz nélkül utazik, hogy így csökkentse a rablások kockázatát. A pénzeket általában az otthon maradt hozzátartozók fizetik be egy közvetítőnek, és a közvetítő igazolja vissza a csempésznek, hogy megérkezett-e a pénz.

Pont ezért rengetegen fájlalják, hogy az EU-s és balkáni államok szigora főleg az európai és a közel-keleti bűnözői csoportokat gazdagítja, hiszen ők most iszonyatos pénzeket szakítanak az üzemi szintű embercsempészeten.

Ehhez képest sokan vannak azok is, akiknek egyáltalán nincs pénzük csempészt fizetni. A Quartz riportere beszélt olyan pakisztániakkal, akik maguknak ácsoltak tutajt, amivel átkeltek Törökországból Görögországba, Macedónián pedig 12 nap alatt gyalogoltak át a telefonjukban lévő gps-segítségével.

Ők Belgrádból is maguk mennek tovább, és maguk próbálnak átkelni a határzáron vagy megkerülni azt. Ha elkapják őket, jön a visszatoloncolás Törökországba. Egy szerbiai segélyszervezet munkatársa pont ezért mondta a riportereknek, hogy

„Aki dolgozott már menekültekkel, az tudja, hogy lezárt hatások és a pénzhiány nem fogja megállítani őket.”

A Quartz megjegyzi azt is, hogy a migránsoknak lehetősége lenne legálisan, vízummal is beutazni az Európai Unióba. A vízumhoz azonban több állam bankszámlán lévő pénzt és utasbiztosítást is kérnek, amit a legszegényebbek képtelenek teljesíteni. Más kérdés, hogy azok, akik euró ezreket fizetnek a csempészeknek, azok miért nem inkább vízummal jönnek, de erre a legtöbbek válasza az, hogy nem tudják legálisan kiváltani a vízumot, hogy előre nem tudják, hogy ennyit kell majd fizetniük a csempészeknek, vagy hogy otthoni hozzátartozóik komoly vagyontárgyakat tesznek pénzzé és hitelekbe verik magukat, hogy ezt a pénzt elő tudják teremteni, hiszen ezek a források nem állnak csak úgy rendelkezésre.