A kerítés felállítása óta a magyar bíróságok egyetlen olyan menekültet sem mentettek fel, akit határzár tiltott átlépésével vádoltak meg

Tavaly szeptember óta több mint 2900 ügyben emelt vádat az ügyészség határzár tiltott átlépése, illetve határzár megrongálása miatt, a büntetés a legtöbb esetben kiutasítás volt – közölte Polt Péter legfőbb ügyész Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére válaszolva.

Harangozó azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy miután 2015. szeptember 15-i hatállyal beiktatták a büntető törvénykönyvbe a határzár tiltott átlépéséről, a határzár megrongálásáról, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásáról szóló tényállásokat, az ügyészség hány esetben emelt vádat ilyen ügyekben, a bíróság milyen büntetéseket szabott ki, illetve átlagosan milyen hosszúak a büntetőeljárások.

Polt Péter a válaszában azt írta: 2015. szeptember 15-e és 2016. június 6-a között az ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt 2898 ügyben emelt vádat, a bíróság 2753 esetben döntött kiutasításról, két alkalommal végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, 18 ember házi őrizetét és 9 előzetes letartóztatását rendelte el, illetve három esetben szüntette meg a büntetőeljárást. Felmentő ítéletet egy ügyben sem hozott.

A legfőbb ügyész szerint határzár megrongálásának bűntette miatt 7 esetben emeltek vádat, a bíróság emiatt 4 embert utasított ki, és egy alkalommal szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést. Felmentő ítéletet ezekben az ügyekben sem hozott, és eljárást sem szüntetett meg. Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása miatt vádemelés nem történt – írja az MTI.

Polt Péter azt írta, a határzár tiltott átlépése és a határzár megrongálása miatt indult büntetőeljárások döntő többsége bíróság elé állítás keretében zajlik, és az őrizetbe vétel 72 órás időtartama alatt befejeződik. Az általános szabályok szerint a vádirat benyújtásával folytatott büntetőeljárások 2 hónap alatt fejeződnek be jogerősen.

A legfőbb ügyész kitért arra is: kivételt képez a Röszke-Horgos határátkelőhelyen történt tömegzavargás résztvevői ellen folytatott büntetőeljárás, ami 2015 szeptemberében indult, és jelenleg elsőfokú bírósági ügyszakban tart. Sok az ellentmondás abban az ügyben.