A Magyar Idők készített interjút a kormányszóvivővel, a téma természetesen Soros György volt, de mindenek előtt felháborodással kezdte a beszélgetést Kovács. Az egykori Soros-ösztöndíjas szóvivő szerint

„jellemző egyébként az a felfogás, hogy a magát független oknyomozó portálnak tartó Átlátszó képes azt leírni, hogy az ember civil életének az a része, amikor még nem is volt részese a politikának, a közszereplésnek, részletei pedig közadatnak minősülnek…”

Kovács ezután kijelentette, hogy természetesen soha nem kért semmit cserébe a támogatásért Soros vagy bármilyen hozzáköthető szervezet és

„egyébként az egy beteg gondolkodás, amelyik szerint csak azért, mert én onnan támogatást kaptam, utána másképp kellene viselkednem, gondolkodnom.”

A kormányszóvivő szerint 10-15 évvel ezelőtt tört el valami, azóta a Soroshoz köthető szervezetek ellenzéki politikát folytatnak, munkatársaik küldetéstudattal rendelkeznek. Kovács nem beszélt arról, hogy vajon ez összefüggésben van-e a Fidesz törésével, mikor liberálisból keresztény-konzervatívba álltak. Természetesen senki sem tagadhatja meg a civil világtól, hogy a politikáról véleményt mondjon, tette hozzá a szóvivő, és akkor ugyanígy a politika is kritizálhatja a civilszférát.

Kovács Zoltán szerint legitim a háttérhatalom kifejezést használni a Sorosra, hiszen

„ha valaki arra törekszik, hogy a nemzetállami és a képviseleti demokrácia által adott kereteken átlépve regionális vagy európai szinten egy új társadalomfelfogást, egy új jövőképet vázoljon föl, annak érvényesüléséről pedig szervezeti és finanszírozási értelemben is nagy erőkkel gondoskodik, akkor az egy jogosultság és legitimáció nélküli hatalmi kísérlet; különösen igaz ez akkor, amikor célja egy olyan vízió megvalósítása, adott esetben ráerőltetése közösségekre, amely vízió ellen az adott politikai közösség többsége kézzel-lábbal tiltakozik.”

A szóvivő szerint Magyarországnak beszélnie kell arról, hogy Soros György vagy az általa támogatott bizonyos törekvések hogyan ellenkeznek a magyar érdekekkel, adott esetben a nemzetbiztonsági érdekeinkkel: nem lehet megerőszakolni azt a múltat, azokat a hagyományokat, amelyeket ezek a közép-európai országok örökül kaptak.