Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körül kialakult helyzetről a gyár többségi tulajdonosa, a szíriai-svájci kettős állampolgárságú Bachar Najari. Az üzletember el a cége történetét akarta bemutatni, és azt, ahogyan szerinte

bizonyos magyar üzleti és politikai körök hónapok óta azon dolgoznak, hogy kicsavarják a kezéből a Zsolnay-gyárat.

Najari 2012-ben vette meg a gyár többségi tulajdonrészét. A szerződést 2013-ban írta alá a pécsi önkormányzattal, a cég 74,5 százalék 180 millió forintot fizetett, és vállalta, hogy 500 millió forint értékben tőkét emel a cégben.

Ekkorra a Zsolnay folyamatosan veszteséges volt, a pécsi önkormányzat nem igazán törődött vele, és nem is voltak meg az erőforrásai a gyár felvirágoztatásához. A gyárat 2009-ben is megpróbálták privatizálni, de az akkori vállalkozó nem bírt vele és visszaadta. 2010-ben a Közgép Zrt. szerzett 51 százalékos tulajdonrészt, de Simicskáék sem jártak sikerrel, végül 2011-ben 1 forintért adták vissza a tulajdonrészüket az önkormányzatnak.

Mikor Najari megvásárolta, a Zsolnay kb. 300 millió forintos éves mínusszal működött.

Az üzletember szerint azért adták el neki a gyárat, mert kellett valaki, aki finanszírozza a veszteségeket és talpra állítja a céget. Viszont azt már nem akarják engedni, hogy Najari maradjon a többségi tulajdonos, amikor beérik a munkája. Szerinte most azért akarja kicsavarni a kezéből a céget a pécsi önkormányzat, mert

idén már jó eséllyel nyereségbe fordulna a Zsolnay mérlege, és a következő években rengeteg EU-s pénzre lehet majd pályázni a Zsolnay profiljával.

Össztűz

Najari szerint ezért indultak meg ellene a támadások. Először a NAV akarta felfüggeszteni a Zsolnay adószámát, aztán a cégvezetésben a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat által delegált tagok próbálták megakadályozni, hogy Najari a szerződésének megfelelően tőkét emeljen. Ha ez sikerült volna, akkor Najari nem teljesítette volna a vételi szerződés feltételeit.

A pécsi önkormányzatnak az volt a baja, hogy Najari a tőkeemelés jelentős részét (300 millió forintnyit) tőkeapporttal hajtotta végre, azaz nem pénzt tett a cégbe, hanem egy ingatlant, egészen pontosan a hajmáskéri műemlék víztornyot, és az azt körülvevő telket. Az üzletember azt mondja, azért döntött így, mert a NAV fenyegetőzéseit látva nem mert közvetlenül több pénzt tenni a cégbe.

Najarinek végül a pécsi önkormányzat delegáltjainak megkerülésével sikerült a tőkeemelés. A pécsi önkormányzat bíróság előtt támadta meg ezt, mert szerintük a hajmáskéri víztorony nem ér 300 milliót, hanem ennek csak a hatodát. Pécs bíróságon támadta meg a tőkeemelést, de hosszas pereskedés után végül a Kúria is Najariéknek adott igazat.

Közben a többségi tulajdonos és az önkormányzat viszonya tovább romlott. Az önkormányzat kisebbségi tulajdonos volt, de Najari szerint a részesedésének arányában sem volt hajlandó beszállni a cég finanszírozásába, ráadásul a tőkeemelés körüli vita miatt nem akarták kiadni a Najari által megvásárolt részvényeket sem.

Az önkormányzat közben azon kapta fel a vizet, hogy Najari felesége, Cséplő Petra cége levédette magának a Zsolnay márkanevet az Európai Unióban. A keddi sajtótájékoztatón Cséplő azt állította, hogy a márkanevet nem ő, hanem két Zsolnay-örökös védette le.

A pécsi újságok közben arról is cikkezni kezdtek, hogy első fokon elítélte a bíróság Najarit és feleségét egy nagyszabású órahamisítási ügyben. Najari szerint ez is az ellene indult lejáratókampány része volt.

Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy Najariék megpróbálták kizárni a pécsi önkormányzatot a Zsolnay feletti tulajdonosi jogainak gyakorlásából, mire NAV-vizsgálatot és további önkormányzati vádakat kaptak a nyakukba.

Az önkormányzat létrehozott egy új céget is azzal a céllal, hogy az majd átvegye a Zsolnay helyét. Najari azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy ő erről nem is értesült, egyszer csak azzal hívták fel a gyárból, hogy az önkormányzat egy külső helyszínre összehívta a Zsolnay munkásait, és sokukat átcsábított az új cégbe. Najari szerint ez sokuknál kényszer hatására történt: a biztonsági emberek állítólag nem akarták kiengedni a munkásokat a teremből, amíg alá nem írták a szerződésüket az új céggel.

Ezt végül több mint 100, többségében betanított munkás tette meg, akik most úgy állnak alkalmazásban, hogy nincs meg még a hely sem, ahol nekik majd dolgozniuk kellene.

És feltűnt Tiborcz üzletfele is

Közben Najari szerint bejelentkezett a Zsolnayért egy építőipari cég, a West Hungária Bau (WHB) is. A pécsi önkormányzattól 2015 októberében érkezett levél Najarihoz, hogy Pécs eladná 19 százalékos Zsolnay-pakettjét a WHB-nak. Najari szerint erre a részvénycsomagra neki elővásárlási joga lenne.

Najari szerint a WHB ezután azzal zsarolta őt, hogy ha nem járul hozzá az építőipari cég tulajdonszerzéséhez, akkor a WHB megveszi a Magyar Fejlesztési Banktól a Zsolnay több mint 400 millió forintos hiteltartozását.

A WHB nem sokkal később valóban megvette a tartozást, és felszámolást kezdeményezett a Zsolnay ellen.

Viszont Cséplő Petra szerint a szerződés, ami alapján a felszámolást kezdeményezték, nem is létezik.

Najari azt mondta, ő várja a hatóságokat, náluk minden megfelelően le van papírozva. Ezen a bánásmódon viszont meglepődött, azt mondta:

„Szomáliában élünk, vagy mi?”

A WHB a Fidesz-közeli Paár Attila tulajdonában áll, és piaci források szerint a cégnek remek kapcsolatai vannak a kormány és a Fidesz legfelsőbb köreihez. Paár személyesen Tiborcczal is üzletelt, ő vette meg Orbán vejétől a Green Investments & Solutions Kft.-t, ami az Eliosban is tulajdonos.

A WHB újította fel a Várkert Bazárt is, és Najariék szerint ez a felújítás is tanúskodik arról, hogy Paár cége nem tartja valami nagyra a Zsolnay-t, a Várkert felújítása során ugyanis nem a pécsi cégtől rendelték a kerámiákat, holott a Zsolnay lobbizott is ezért. A Várkert Bazár eredeti kerámiadíszeit egyébként maga Zsolnay Vilmos tervezte.