50 ÉVE NEM VOLT EKKORA MAGYAR FUTBALLSIKER: MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-0

  • Magyarország meggyőző, kifejezetten taktikus játékkal leggyőzte az esélyesebbnek tartott Ausztriát a 2016-os franciaországi EB F csoportjának nyitómeccsén.
  • Ötven éve, az 1966-os VB óta nem nyert ilyen kaliberű meccset a magyar válogatott. Azóta csak Salvadort és Kanadát győztük le világtornán.
  • Az osztrákok sokkal harmatosabbak voltak a vártakhoz képest, és a 62. percben lőtt Szalai gól, majd egy gyors kiállítást követően teljesen összezuhantak.
  • Magyarország nagyot lépett a továbbjutást felé, amihez szombaton Marseille-ben akár egy Izland elleni döntetlen is elég lehet.
Eufórikus gólöröm Szalai Ádám gólja után a 62. percben.

Negyvennégy éve nem jártunk Európa-bajnokságon és negyvennégy éve nem várt az ország úgy meccset, mint a kedd délutáni visszatérést, amikor Magyarország Ausztriával csapott össze a 2016-os Európa-bajnokság F-csoportjának nyitómeccsén. Teljesen normális dolog, hogy a sorsolás óta mindenki mindenkinek mindent elmondott már százszor arról, mi dönt majd június 14-én Bordeaux-ban - hogy mennyire fontos lenne kapott gól nélkül kihúzni az első 20, 45, 90 percet, és persze csak élvezni, élvezni kell a játékot, mert ha nincs görcs, nagy para már nem lehet.

Ausztria a meccs előtt esélyesebbnek látszott mint a magyar: hosszú idő után kineveltek végre egy topligákban is jegyzett játékosokból álló generációt Alabával, Arnautoviccsal, Harnikkal, Jankóval, és korábban sosem látott magabiztossággal, kilenc győzelemmel és egyetlen döntetlennel simázták le a selejtezőcsoportjukat.

A magyar válogatott is látható fejlődésen ment át az elmúlt években - főleg Dárdai Pál kinevezése óta - de nemzetközi szinten egyelőre alacsonyabban jegyzett játékosok alkotják, és csak nagy nehézségek árán, harmadik helyen jutott el pótselejtezőkig a messze leggyengébb selejtezőcsoportban. Szerencsére pont ekkora forrott össze a Dárdai-Storck csapat és a norvégok elleni pótselejtezőn már megérdemelten, szinte könnyen jutott ki az EB-re.

Rossz jel volt a meccs előtt, hogy kidőlt a kezdőbe szánt Lovrencsics Gergő, Bernd Storck kapitánynak át kellett kicsit variálnia a középpályát: a rutinos Gera Zoltán kezdett Nagy Ádám mellett a középpálya mélyén, előttük Dzsudzsák Balázs és Kleinheisler László mellé Németh Krisztián került be a bal szélre.

Elég baljósan is indult a dolog: Alaba már a 33. másodpercben kilőtte a bal kapufát, a 10. percben pedig Arnautovic indításával ismét a Bayern játékosa került lövőhelyzetbe, de gyengén Királyba lőtt.

Az osztrákok jól kezdtek, de nem voltak igazán élesek: messze védekeztek a középpályán - Gerának, Nagynak is volt ideje megfordulni a felpasszolt labdákkal, Kádár jól lépett be a szélen a támadásokba, és láthatóan nagyon szépen begyakoroltuk a labdakihozatalokat.

A félidő középső harmadában már egyértelműen jobban adogattak a magyarok: középen Kleinheisler ugyan pontatlan volt, de így is veszélyes, és a 23. percben Gerának volt egy szép lövése is - ebben a periódusban a tízezres magyar közönség még ollézni is elkezdett. Dzsudzsákhoz viszont nagyon keveset jutott el a labda.

A félidő vége felé közeledve visszajöttek az osztrákok: a 35. percben Junuzovic lövését védte Király, hat perccel később Arnautovic zseniális sarkazással kényszerítőzött és került helyzetbe az ötös sarkánál, de beadását Harnik csúnyán eltörte. Az ellentámadásból aztán Kleinheisler passzával Dzsudzsák lépett ki, de jobbal csúnyán keresztbe ellőtte a labdát a kapu előtt.

Kiegyenlített volt a meccs, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az osztrákok sokkal kevésbé voltak dinamikusak, mint azt várni lehetett, és mindkét oldalon több olyan könnyen elpasszolt labdát lehetett feljegyezni, ami az európai középmezőnyben is ritkán fordul elő.

A második félidőre jobban jött ki Ausztria, az első nagyobb gólszerzési esély mégis a miénk volt: az 54. percben Dzsudzsák lőtt 26-ról, de Almer szögletre bokszolta a labdát.

És aztán váratlanul, egy gyönyörű Kleinheisler-Szalai kombináció végén a Hannover kölcsöncsatára, a hónapok óta formán kívül játszó Szalai kilépett, és Almer alatt jobb külsővel a kapuba gurított. Nagyon nagyon rég láttunk ilyen szépen kijátszott magyar támadást, és olyan extatikus gólörömöt magyar csapattól, ahogy a gól után a játékosok egyenként vetették bele magukat a kapu mögött szurkoló fanatikusok tengerébe.

Próbáltak felállni az osztrákok, de szinte azonnal túlpörögtek: két perccel a gól után Dragovic a magyar tizenhatoson belül beleszállt Kádárba, és így Hingeregger hiába lőtt a kapuba - a végeredmény nem gól lett, hanem Dragovicnak második sárga lap és kiállítás. (Lehetne vitatkozni azon, hogy Dragovic nem csak elkésett-e a becsúszással, és jogos volt-e a második lap.)

A magyar csapat remekül reagált az új helyzetre, nyugodt tudott maradni - időközben Szalait Priskin Tamás váltotta elől - és a középpályán okosan passzolta ki az osztrákokat. Németh Krisztián egyre jobban tartotta meg a labdákat a bal szélen, és a 72. percben gyönyörű lövését Almer ujjheggyel tolta ki szögletre.

Gera a második félidőben kulcsjátékos lett a magyaroknál, tökéletesen irányította az előtte keresztbemozgó támadókat, Storck pedig jó ütemben cserélte le az elfáradó Kleinheislert, akit Stieber Zoltán váltott a 79. percben. Az osztrákok fejben feladták a meccset, de ehhez kellett az, hogy Gera és Nagy okosan lassítsák a játékot a magyar térfélen, és ne maradjon tere az osztrák támadóknak.

És Stieber álomszerű cserének bizonyult: a 88. percben, amikor Fiola Attila sérülése miatt mi is tíz emberrel voltunk a pályán, Priskin indításából a Nürnberg szélsője lépett ki a jobbszélen és tanítanivaló mozdulattal emelt a kapus felett a kapu közepébe.

Az egyik legszebb gól volt eddig az EB-n.

Óriási közhely, de nehéz lenne ebből a magyar csapatból most játékosokat kiemelni, mert a Storck-válogatott koncentrált, és ami magyar válogatottra még kevésbé jellemző, kimondottan taktikus és türelmes csapatjátékának köszönhetően nyerte meg a meccset.

Gera és Nagy összeszokott védekezőjátéka fontos volt, de Kádár Tamás és Fiola Attila is nagyot küzdött a széleken, Kleinheisler és Szalai pedig tökéletes akciót vitt végig az első gól előtt.

Stieber gólja mindent eldöntött a 88. percben.

Dzsudzsák kevesebbet villant, de az ő szerepe a további meccseken fontos lehet, Németh főleg a második félidőben nagyon éretten focizott, Stieber pedig olyan gólt lőtt, amilyet a topligákban is percekig tapsolnak.

És kellett persze hozzá Storck edző is, aki nem csak pontos taktikát dolgozott ki, de tudott olyan atmoszférát is teremteni a csapat körül, ami se nem tette görcsössé, se nem pörgette túl a csapatot. Nem von le a győzelem értékéből semmit, hogy az osztrákok sokkal gyengébb teljesítményt nyújtottak ahhoz képest, amilyen jó hírük volt.

A magyar válogatott 1966 óta, az angliai világbajnokság óta nem aratott ekkora nemzetközi sikert. Akkor Brazíliát és Bulgáriát gyűrtük le, azóta 1982-ben Salvadort (10-1), 1986-ban Kanadát (2-0) sikerült legyőzni.

Ezzel a győzelemmel a magyar csapat hatalmasat lépett a továbbjutás felé: ha szombaton Izland ellen akár csak egy döntetlent sikerül kiküzdeni, akkor már szinte biztosan ott leszünk a legjobb 16 között. De, egy ilyen meccs után persze, miért érnénk be a döntetlennel.

Magyarország-Ausztria 2-0 (0-0)
Bordeaux, Nouveau Stade de Bordeaux, 34 424 néző, v.: Clément Turpin (francia)
GÓL: Szalai (62.), Stieber (88.)
Piros lap: Dragovic (66.)

Magyarország: Király Gábor - Fiola Attila, Guzmics Richárd, Lang Ádám, Kádár Tamás - Gera Zoltán, Nagy Ádám - Dzsudzsák Balázs, Kleinheisler László (Stieber Zoltán, 79.), Németh Krisztián (Pintér Ádám, 89.) - Szalai Ádám (Priskin Tamás, 69.)

Ausztria: Robert Almer - Florian Klein, Aleksandar Dragovic, Martin Hinteregger, Christian Fuchs - Julian Baumgartlinger, David Alaba - Martin Harnik (Alessandro Schopf, 78.), Zlatko Junuzovic (Marcel Sabitzer, 59.), Marko Arnautovic - Marc Janko (Rubin Okotie, 65.)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.