Már kezdetben is érezhető volt a feszültség Vivien és Ernő között. Összeköltözésük egyértelművé tette, hogy lakberendezési kérdésekben sosem lesznek egy hullámhosszon, ám amikor saját ingatlant vásároltak, végképp elszabadultak az indulatok.

Vivien mindenképpen szerette volna az Antigoné egy jelenetét a tévé fölött tudni, amit Ernő még ellensúlyozni tudott gyerekkori karatekupáival és "a legjobb főnök" feliratú bögréivel.

Ernő érzelmi okokból ragaszkodott a kiskunhalasi nyaralóból megmaradt ágytakaróhoz - Vivien légies függönnyel próbált enyhíteni a textília vadságán.

Rendben - gondolta Vivien - ha harc, hát legyen harc és egy délután alatt beszerzett egy üstököscsigakagylódíszes franciaágyat, amire egy mackót is elhelyezett. Totális megsemmisítő csapásként beszerezte B. Banga Béla: Harlequin csókja című festményét és tenyerét dörzsölgetve az ágy fölé akasztotta.

De Ernőn nem lehetett kifogni: egy szerda délután egy gipszművész barátja segítségével belealkottatta exbarátnője egészalakos aktját az előszobafalba. Vivien természetesen azonnal beadta a válópert. Így vált egy ártatlannak induló adok-kapok végzetessé.

Köszi Szilvi, köszi Krisztián!