Az EU elhagyásáról szóló népszavazás óta hétfőn beszélt először a brit miniszterelnök a parlament előtt. David Cameron szerint a kilépési folyamat megindításáról szóló szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára marad.David Cameron a brit alsóház előtt - Fotó: AFPCameron az alsóházi beszámolóján hangsúlyozta, hogy kizárólag Nagy-Britannia hatáskörébe tartozik, hogy a kormány mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Kijelentette, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a héten a brüsszeli EU-csúcson is. Beszélt arról is, hogy a népszavazás eredményét el kell fogadni, és a kilépés előkészítéséhez szükséges munkát el kell kezdeni.

Ezzel gyakorlatilag őszig is el lehet húzni a kilépés megkezdését, ő ugyanis a bebukott népszavazás miatt csak októberig vezeti tovább a kormányt. Ugyanakkor a Konzervatív Párt alsóházi frakciója már szerdán nekilátna az új miniszterelnök kiválasztásának, és legkésőbb szeptember 2-ig lezárnák a folyamatot.

A pozícióra leginkább a kilépési kampányt vezető Boris Johnson az esélyes. Johnson korábban arról beszélt, hogy a kilépés elindítása előtt informális tárgyalásokat folytatna az kiválás menetrendjéről, ezt azonban Angela Merkel német kancellár nemrég elutasította. A német kormány azt akarja, hogy a britek minél előbb kezdjék meg a kilépési folyamatot.

Cameron biztosította a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, illetve az EU-társállamokban élő briteket arról, hogy életkörülményeikben a népszavazás után sem lesz azonnali változás. Szerinte a népszavazás eredménye azt is jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről London a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása.

Ugyanakkor elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek - különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei - ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat. Kiemelte, hogy a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket. (MTI/Politico)