Pofára esett az Uber Kolumbiában

Minden adott volt, hogy az applikációs taxirendelés óriási siker legyen a 46 millió fős dél-amerikai országban, ám a minimális szabályok figyelmen kívül hagyása itt is betiltáshoz vezetett.

Az egyébként nem éppen a jól működő államigazgatásáról híres országban azt is megmutatták, hogy igenis be lehet törvényeket tartatni: idén már ezernél több uberes autót foglaltak le.

A cég persze itt is csak szavakban állt ki sofőrjeik, vagy ahogy ők hívják partnereik mellett, de lássuk hogyan juthattak el idáig az események.

Taxizás a bűnözés fellegvárában

Kolumbia tényleg egy olyan hely, ahol a szokásosnál több érvet lehet felhozni az Uber mellett.

Hiába javult rengeteget a biztonsági helyzet a 90-es évekhez képest, amikor Medellín volt a világ talán legveszélyesebb városa, azért még mindig gondok vannak a bűnözéssel az országban, főként Európához képest.

A problémák a nagyvárosokban, a közel hétmilliós Bogotában, a kétmilliós Medellínben és Caliban nagyok, itt a gazdag–szegény-ellentétek miatt egy rablótámadás finoman szólva sem elképzelhetetlen.

Mivel főként esténként senki sem szeret az utcán álldogálni, a helyiek számára verhetetlen előny, hogy az applikációban pontosan látják, hol van a sofőr.

Ami a biztonságot illeti: bár sok horrorsztorit hallani, hogy a taxisok bűnözőkkel játszanak össze, ezt elég egyszerű kikerülni, telefonon kell hívni a kocsit, nem leinteni – ezt az aranyszabályt mondjuk mi is ismerjük itthon, csak nem a kirablás, hanem a lehúzás elkerülése miatt.

Aki Kolumbiában figyelmetlen, igen csak rosszul járhat: 2013-ban egy amerikai kábítószerellenes DEA ügynököt szúrtak halálra egy taxiban (aranyszabály az országban, hogy rablóknak nem szabad ellenállni, mert ez lesz a kimenetel).

Azért ez ott is extrém esetnek számít, állítólag taxiban történt gyilkosság évtizedek óta nem volt Bogotában. És még egy pont a taxisoknak: ha vezetékes vonalról hívják őket, akkor cím bemondás nélkül automatikusan oda tudnak menni, szóval még spanyolul se kell tudni, vagy a címet se kell megtudni.

Nem létezik, de működik

Az Uber 2013-ben indult Bogotában, és kezdetben nem piszkálták a hatóságok. Sőt, Juan Manuel Santos elnök 2015 novemberében fél évet adott a vállalkozásnak, hogy rendezze jogi helyzetét.

A céggel kapcsolatos fenntartások a szokásosak voltak: nem fizetnek adót (itt ezt részletesen elmagyaráztuk), és nem akarják elfogadni, hogy személyszállítást végeznek, nem fogadják el a rájuk vonatkozó törvényeket a hatósági állásfoglalások ellenére.

A taxisok felháborodása érthető volt, mert elég sokat kell fizetni egy taxis licencért, Bogotában akár 10 millió forint is lehet egy ilyen ára. Ennek megvan a jól felfogott gazdasági oka: így próbálják a taxisok számát korlátozni. Persze másrészt ezzel a piaci árat is befolyásolják.

Egyébként az árakat alig szabályozzák a városok Kolumbiában, általában egy alapdíj, ami 4000 peso szokott lenni, potom 400 forint (az árak és a fizetések nagyjából megegyeznek a magyarral, a benzin körülbelül 200 forintba kerül literenként), majd erre jön a nagyjából százforintos kilométerdíj.

Szóval árakban nem nagyon lehet versenyezni. A taxisofőrök, akikkel beszélgettem, azt mondták, hogy 100-150 ezer forintos havi fizetés jön ki nekik, de emellett nem igazán fér bele szabadidő. Igaz, ők úgy dolgoztak, hogy bérelték a kocsit, mert sajátra nem volt pénzük, így a profit nagy része a tulajnál csapódott le.

Az Uber-sofőrök, akikkel beszéltem, vegyesebb képet mutattak: Volt, aki valóban munka mellett, hazafelé néhány utat bevállalt, de azért a többség itt is főállásként taxizik az applikációval, a helyiek szerint sokan csak emiatt vettek kocsit hitelre, ami azért elég rizikós.

Nemcsak pénzügyileg, hanem minden tekintetben: Kolumbiában elég sok uberest vertek el a taxisok.

Odáig fajult a dolog, hogy a taxis szövetség kérte a kormányt a helyzet rendezésére, mert attól féltek, hogy halálos áldozatok is lesznek a végén. Persze ott is csak egy kis csoport volt ilyen radikális.

Kirobbant egy kisebbfajta polgárháború

Sok taxis csak azért regisztrált, hogy odahívják az applikációval a sofőröket, és őket, illetve kocsijukat szétkalapálják. Az Uber ezúttal sem sokat törődött azzal, hogy mi lesz a sofőrjeivel, inkább kivártak.

Tavaly tavasszal már erőszakba torkolltak a tüntetések, tucatnyi taxisofőrt tartóztattak le a könnygázt is bevető rendőrök. Eközben beindult az ellentábor is, akik az Uber mellett gyűjtöttek aláírásgyűjtést.

Hiába kapott az Uber kb. 45 millió forintos büntetést illegális tevékenysége miatt idén márciusban, a cég ezt egyszerűen nem vette tudomásul.

Pablo Arteaga, a közlekedési hatóság vezetője ezzel azt is egyértelműen kimondta, hogy a cég illegálisan tevékenykedik. És mivel a taxiszervezést végző cégük gyakorlatilag nincs jelen az országban, nagyon nem is lehet mit kezdeni velük, mármint a hatóságoknak egy, az országban nem létező céggel.

Mondjuk, az USA-t pont nem zavarják az államhatárok, amikor a kokaintermelőket vadássza le a dél-amerikai országokban, így Kolumbiában is, azért erre fordítva kevés esély van. Mármint arra, hogy a dél-amerikaiak helikopterekkel csapnának oda a napsütötte Kaliforniában az Uber vezetőire az illegális személyfuvarozási tevékenység miatt.

Nem kis piacról van egyébként szó, 17 városban van jelen az Uber. Ráadásul a szupergazdagokra is lőnek, ha ez nem túl rossz poén Kolumbia kapcsán: Ubercopter szolgáltatásukkal ugyanis helikoptert is lehet rendelni. Emiatt pedig a légügyi hatóság nyomoz ellenük.

A cég hatóságokat ignoráló hozzáállása azonban Kolumbiában nem jött be igazán.

Az Uber felhasználóit is büntetik

Ahogy Magyarországon, úgy Kolumbiában sem közli a cég, hogy mennyien dolgoznak nekik, de az a júniusi hír, miszerint 1215 sofőrjük autóját kobozták el, biztosan érzékenyen érinti őket.

Az új szabályok gyorsan elvehetik minden uberes kedvét a sofőrködéstől: akit illegális taxizáson kapnak, előszörre 5, másodszorra 20, harmadszorra 40 napra kobozzák el az autóját.

De a legmerészebb ötlet Barranquilla városban pattant ki a hatóság fejéből, ami megpecsételheti az Uber sorsát. Ők az applikcáió használóit is büntetni fogják. Minden használatért 114 ezer pesót, azaz nagyjából 10 ezer forintot kell fizetni.

Ám a harcnak ezzel várhatóan nincs vége, az Uber használói is kolumbiaiak, ahol nem szokás csak úgy feladni a küzdelmet. Abban az országban, ahol 50 évig tartott a polgárháború, egyik fél sem fogja könnyen elengedni a személyfuvarozás piacát, az itteni tapasztalatokból pedig biztosan tanulni fog a többi ország is.

Bucsky Péter

Címlapkép: Egy kolumbiai taxis demonstrál az Uber ellen Caliban 2016. június 28-án, 2016. (AFP PHOTO / LUIS ROBAYO)