Legalább a hiénáknak lesz egy komoly versenytársuk
2016 január 25., 16:51
Pofára esett az Uber Kolumbiában
2016 július 10., 19:03
Minden adott volt, hogy az applikációs taxirendelés óriási siker legyen a 46 millió fős dél-amerikai országban, ám a minimális szabályok figyelmen kívül hagyása itt is betiltáshoz vezetett.
Az egyébként nem éppen a jól működő államigazgatásáról híres országban azt is megmutatták, hogy igenis be lehet törvényeket tartatni: idén már ezernél több uberes autót foglaltak le.
A cég persze itt is csak szavakban állt ki sofőrjeik, vagy ahogy ők hívják partnereik mellett, de lássuk hogyan juthattak el idáig az események.
Taxizás a bűnözés fellegvárában
Kolumbia tényleg egy olyan hely, ahol a szokásosnál több érvet lehet felhozni az Uber mellett.
Hiába javult rengeteget a biztonsági helyzet a 90-es évekhez képest, amikor Medellín volt a világ talán legveszélyesebb városa, azért még mindig gondok vannak a bűnözéssel az országban, főként Európához képest.
A problémák a nagyvárosokban, a közel hétmilliós Bogotában, a kétmilliós Medellínben és Caliban nagyok, itt a gazdag–szegény-ellentétek miatt egy rablótámadás finoman szólva sem elképzelhetetlen.
Mivel főként esténként senki sem szeret az utcán álldogálni, a helyiek számára verhetetlen előny, hogy az applikációban pontosan látják, hol van a sofőr.
Ami a biztonságot illeti: bár sok horrorsztorit hallani, hogy a taxisok bűnözőkkel játszanak össze, ezt elég egyszerű kikerülni, telefonon kell hívni a kocsit, nem leinteni – ezt az aranyszabályt mondjuk mi is ismerjük itthon, csak nem a kirablás, hanem a lehúzás elkerülése miatt.
Aki Kolumbiában figyelmetlen, igen csak rosszul járhat: 2013-ban egy amerikai kábítószerellenes DEA ügynököt szúrtak halálra egy taxiban (aranyszabály az országban, hogy rablóknak nem szabad ellenállni, mert ez lesz a kimenetel).
Azért ez ott is extrém esetnek számít, állítólag taxiban történt gyilkosság évtizedek óta nem volt Bogotában. És még egy pont a taxisoknak: ha vezetékes vonalról hívják őket, akkor cím bemondás nélkül automatikusan oda tudnak menni, szóval még spanyolul se kell tudni, vagy a címet se kell megtudni.
Nem létezik, de működik
Az Uber 2013-ben indult Bogotában, és kezdetben nem piszkálták a hatóságok. Sőt, Juan Manuel Santos elnök 2015 novemberében fél évet adott a vállalkozásnak, hogy rendezze jogi helyzetét.
A céggel kapcsolatos fenntartások a szokásosak voltak: nem fizetnek adót (itt ezt részletesen elmagyaráztuk), és nem akarják elfogadni, hogy személyszállítást végeznek, nem fogadják el a rájuk vonatkozó törvényeket a hatósági állásfoglalások ellenére.
A taxisok felháborodása érthető volt, mert elég sokat kell fizetni egy taxis licencért, Bogotában akár 10 millió forint is lehet egy ilyen ára. Ennek megvan a jól felfogott gazdasági oka: így próbálják a taxisok számát korlátozni. Persze másrészt ezzel a piaci árat is befolyásolják.
Egyébként az árakat alig szabályozzák a városok Kolumbiában, általában egy alapdíj, ami 4000 peso szokott lenni, potom 400 forint (az árak és a fizetések nagyjából megegyeznek a magyarral, a benzin körülbelül 200 forintba kerül literenként), majd erre jön a nagyjából százforintos kilométerdíj.
Szóval árakban nem nagyon lehet versenyezni. A taxisofőrök, akikkel beszélgettem, azt mondták, hogy 100-150 ezer forintos havi fizetés jön ki nekik, de emellett nem igazán fér bele szabadidő. Igaz, ők úgy dolgoztak, hogy bérelték a kocsit, mert sajátra nem volt pénzük, így a profit nagy része a tulajnál csapódott le.
Az Uber-sofőrök, akikkel beszéltem, vegyesebb képet mutattak: Volt, aki valóban munka mellett, hazafelé néhány utat bevállalt, de azért a többség itt is főállásként taxizik az applikációval, a helyiek szerint sokan csak emiatt vettek kocsit hitelre, ami azért elég rizikós.
Nemcsak pénzügyileg, hanem minden tekintetben: Kolumbiában elég sok uberest vertek el a taxisok.
Odáig fajult a dolog, hogy a taxis szövetség kérte a kormányt a helyzet rendezésére, mert attól féltek, hogy halálos áldozatok is lesznek a végén. Persze ott is csak egy kis csoport volt ilyen radikális.
Kirobbant egy kisebbfajta polgárháború
Sok taxis csak azért regisztrált, hogy odahívják az applikációval a sofőröket, és őket, illetve kocsijukat szétkalapálják. Az Uber ezúttal sem sokat törődött azzal, hogy mi lesz a sofőrjeivel, inkább kivártak.
Tavaly tavasszal már erőszakba torkolltak a tüntetések, tucatnyi taxisofőrt tartóztattak le a könnygázt is bevető rendőrök. Eközben beindult az ellentábor is, akik az Uber mellett gyűjtöttek aláírásgyűjtést.
link
Forrás
Hiába kapott az Uber kb. 45 millió forintos büntetést illegális tevékenysége miatt idén márciusban, a cég ezt egyszerűen nem vette tudomásul.
Pablo Arteaga, a közlekedési hatóság vezetője ezzel azt is egyértelműen kimondta, hogy a cég illegálisan tevékenykedik. És mivel a taxiszervezést végző cégük gyakorlatilag nincs jelen az országban, nagyon nem is lehet mit kezdeni velük, mármint a hatóságoknak egy, az országban nem létező céggel.
Mondjuk, az USA-t pont nem zavarják az államhatárok, amikor a kokaintermelőket vadássza le a dél-amerikai országokban, így Kolumbiában is, azért erre fordítva kevés esély van. Mármint arra, hogy a dél-amerikaiak helikopterekkel csapnának oda a napsütötte Kaliforniában az Uber vezetőire az illegális személyfuvarozási tevékenység miatt.
Nem kis piacról van egyébként szó, 17 városban van jelen az Uber. Ráadásul a szupergazdagokra is lőnek, ha ez nem túl rossz poén Kolumbia kapcsán: Ubercopter szolgáltatásukkal ugyanis helikoptert is lehet rendelni. Emiatt pedig a légügyi hatóság nyomoz ellenük.
A cég hatóságokat ignoráló hozzáállása azonban Kolumbiában nem jött be igazán.
Az Uber felhasználóit is büntetik
Ahogy Magyarországon, úgy Kolumbiában sem közli a cég, hogy mennyien dolgoznak nekik, de az a júniusi hír, miszerint 1215 sofőrjük autóját kobozták el, biztosan érzékenyen érinti őket.
Az új szabályok gyorsan elvehetik minden uberes kedvét a sofőrködéstől: akit illegális taxizáson kapnak, előszörre 5, másodszorra 20, harmadszorra 40 napra kobozzák el az autóját.
De a legmerészebb ötlet Barranquilla városban pattant ki a hatóság fejéből, ami megpecsételheti az Uber sorsát. Ők az applikcáió használóit is büntetni fogják. Minden használatért 114 ezer pesót, azaz nagyjából 10 ezer forintot kell fizetni.
Ám a harcnak ezzel várhatóan nincs vége, az Uber használói is kolumbiaiak, ahol nem szokás csak úgy feladni a küzdelmet. Abban az országban, ahol 50 évig tartott a polgárháború, egyik fél sem fogja könnyen elengedni a személyfuvarozás piacát, az itteni tapasztalatokból pedig biztosan tanulni fog a többi ország is.
Bucsky Péter
Címlapkép: Egy kolumbiai taxis demonstrál az Uber ellen Caliban 2016. június 28-án, 2016. (AFP PHOTO / LUIS ROBAYO)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.