Még több pénzt terelne az MNB az állam finanszírozásába

Már délelőtt sejteni lehetett az Magyar Nemzeti Bank meghívójából, hogy jelentős változást fognak bejelenteni a jegybank monetáris eszköztárával kapcsolatban (illetően), és így is lett:

  • a mostani heti tenderek helyett havonta egyszer lesz tender a háromhavi betétekre (ez 2016 augusztusától lesz így, de ez a kevésbé fontos bejelentés), és
  • 2016 októbertől korlátozzák az elfogadott ajánlatok mennyiségét (ez a fontosabb).

A korábban az MNB által kibocsátott kötvényekre, illetve most az MNB-betétekre fizetett kamat az, amit alapkamatnak hívnak, ennek meghatározása a jegybanki politika legfontosabb feladata. Például a rendszerváltást követően a kéthetes kötvény volt, aminek magas kamatprémiuma rázós időkben kellő számú külföldi pénzt csábított az országba, ami adott egy stabilitást a forintnak.

Az Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György vezetése alatt sorozatos lépésekkel teljesen átalakította ezt az eszközt: először megszüntették a kéthetes kötvényt, és betétté alakították, aztán a betét futamidejét két hétről három hónapra növelték. Ennek az volt a célja, hogy az MNB-kötvényeket kevésbé vonzóvá tegyék a fölösleges pénzt parkoltató, nagy pénz felett rendelkező befektetők számára, mint a magyar államkötvényeket. Ezáltal a magyar államkötvények iránt nagyobb lesz a kereslet, és a hozamok is alacsonyabbak lesznek, sőt, a bankok finanszírozása is olcsóbb lehet (a pénz egy része ugyanis a bankközi piacra is utat talál, így a piaci hosszú hozamok is csökkennek).

Az új lépések is ebbe az önfinanszírozási programnak nevezett törekvésbe illeszkednek. Három hónapos kötvényben jelenleg is parkol közel kétezer milliárd forint, ami ugyan távol van a korábbi összegektől (volt, amikor 5500 milliárd forint volt kéthetes kötvényben), de a jelek szerint az MNB vezetése ezt is soknak tartja, és ebből is minél nagyobb pénzt terelne a magyar kötvénypiac, és főleg a bankközi piac felé.

Nagy Márton, az MNB alelnöke azt mondta, hogy egyébként is fejleszteni szeretnék a BUBOR-piacot (ez lenne a magyar bankközi piac, ahol a bankok adnak egymásnak kölcsönt), és örülnének, ha egy csomó pénz (többletlikviditás) inkább ide menne.

Nagy valóságos új rezsimről beszélt, aminek feltételeit először meg akarják teremteni, mielőtt bevezetnék a mennyiségi korlátokat.

Apró probléma, hogy a MNB szerve, ami döntött ezzel kapcsolatban, a monetáris tanács éppen törvénytelenül működik, miután egyik tagját, Bártfai-Mager Andreát kinevezték Spéder-leckéztetési kormánybiztosnak, újat viszont a parlamenti szünet miatt még neveztek ki. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton, az MNB alelnöke azt mondta, hogy szerinte így is legitim a monetáris tanács. (MNB)