A Magyar Labdarúgó Szövetség 3 éve kérte fel a világ legelismertebb utánpótlás-értékelő cégét, a belga Double Pass-t, hogy mérje fel az utánpótlás-nevelés helyzetét a magyar fociban. Az adatokat az MLSZ arra akarja felhasználni, hogy az akadémiák teljesítménye alapján ossza el a rendelkezésére álló pénzeket.

A Double Pass mostanra elkészített, hosszú jelentése azonban a kedvező Eb-szereplés ellenére is lesújtó képet ad a magyar fociról.

És ez a cég nem a levegőbe beszél, a világranglistát vezető belgák és a világbajnok németek is az ő tanácsaikat megfogadva rázták gatyába az utánpótlás-nevelésüket évekkel ezelőtt.

A Double Pass jelentése a magyar akadémiák edzéseit húzta le leginkább. Azt írják, hogy Magyarországon teljesen hiányoznak a személyre szabott edzéstervek a játékosoknál, ami azért is durva, mert Európában ez már szinte mindenhol alap, hiszen egy-egy edzés nem ugyanúgy hat az összes játékosra, ezért célszerű mindenkit személyre szabottan fejleszteni.

A jelentés nagyon sokat ostorozza a magyar edzői mentalitást is (pedig eddig évekig azt hallgattuk, hogy az edzőképzés magas színvonalú Magyarországon). A fő gond, hogy az edzők rosszul szervezik az edzéseket, amik ezért gyakran alacsony színvonalúak, és nem bátorítják játékosok önálló problémafelvetéseit és -megoldásait.

Sőt, olyan is előfordult, hogy egy edző kijavította a játékosait kezelő orvost, mondván, hogy az adott sérülés nem annyi idő alatt gyógyul, ahogyan az orvos mondja, hanem hamarabb. Az edző ezt arra hivatkozva mondta, hogy korábban neki is volt ilyen sérülése.

A magyar akadémiák edzésein szinte egyáltalán nem alkalmazzák a modern, egyéni teljesítményméréseket sem. Ez volt az egyik dolog, amin Bernd Strock nagyon kiakadt, amikor szövetségi kapitány lett.

A Double Pass elkészítette a magyar fociakadémiák rangsorát is, ez így néz ki:

1. Debrecen (2014-ben 1.)
   
2. Illés Akadémia, Szombathely (3.)
   
3. Magyar Futball Akadémia, Honvéd (5.)
   
4. Sándor Károly, MTK (6.)
   
5. Fehér Miklós, Győr (2.)
   
6. Puskás Akadémia, Felcsút (9.)
   
7. Vasas (3.)
8. Újpest (6.)
9. Bozsik József, Nyíregyháza (8.)
   
10. Békéscsaba (9.)
    
11. Ferencváros (-)
    
12. Kecskemét (12.)
    
13. Pécs (-)
    
14. Kaposvár (9.)
    
15. Diósgyőr (-)
    

(Zárójelben a 2014-es helyezés látható.)

Ebben a rangsorban különösen durva a Puskás Akadémia helyzete, ami ugyan 3 helyet javított az országos besorolásán 2014 óta, de még mindig nagyon messze van attól, aminek az alapítói megálmodták, azaz, hogy Európa egyik vezető futballakadémiája legyen.

Ez különösen azért ciki, mert Magyarországon messze-messze a Felcsút gazdálkodik a legtöbb pénzből, az utóbbi egy évben például 11 milliárdot kapott TAO-pénzből. Ez viszont egyáltalán nem látszik az akadémia teljesítményén.

A Puskás Kleinheisler Lászlóval is bebizonyította, hogy nincs különösebb érzéke ahhoz, hogy kiszúrja a tehetségeket, a magyar válogatott alapemberét ugyanis harmadosztályba száműzték, miközben az az NB I.-es Videotonnál volt szerződése. Kleinheisler új csapatánál, a Werder Bremennél pedig alig kapott lehetőséget, edzője szerint azért, mert a tehetséges és sokat ígérő játékos képzés nélkül érkezett hozzájuk, így nagyon nagy lemaradást kellett behoznia. (via Index)