A Vox 270 kutató megkérdezésével készített összeállítást arról, hogy mi az a hét dolog, ami leginkább megnehezíti a munkájukat. Ez ugye nem csak nekik fontos, a tudomány fejlődése kb. az emberiség fejlődését is jelenti, szóval mindenkinek az a jó, ha minél szabadabban, hatékonyabban és könnyebben tudnak kutatni a tudósok.
A Vox felmérése alapján a következő lista állt össze
A válaszadók szerint nem csak az a baj, hogy nehéz kutatási pénzhez jutni, hanem az is, hogy a pénzért a gyors és hangzatos eredményeket várnak. Pedig a jó, megbízható tudomány, az sokszor lassú és unalmas kutatások hosszú sora, és sokszor többet tudunk meg egy sikertelen kutatásból, mint egy sikeresből. Nem tesz jó a területnek, ha mindenkitől mindig látványos eredményeket, nagy felfedezéseket várnak, emiatt változtatni kellene a támogatási rendszeren.
Az előzővel összefüggő probléma a rendszerben, ami a látványos, egyedi megoldásokat díjazza a megbízható, erős bizonyítékokkal szemben. Sokszor előfordult, hogy a kutatók túlhájpolják eredményeiket.
Tavaly nyár végén írtunk arról, hogy milyen botrány rázta meg a pszichológiát, amikor kiderült, hogy egy csomó kutatás eredménye nem megismételhető. Pedig ez a tudományos eredmények egyik legfontosabb kritériuma, hogy azonos körülmények között az azonos kísérletek ugyanazt az eredményt hozzák. A tudósok nem motiválták benne, hogy megismételjék egymás kísérleteit, ezért sokszor nem derül ki, ha hiba van a rendszerben.
A tudományos eredmények nyilvánosságra kerülésének rendszere elvileg úgy néz ki, hogy egy kutató valamilyen eredményre jut, a kutatását elküldi egy szaklapnak, a lap szerkesztői a kutatást elküldik más, a területen dolgozó tudósoknak, azok átnézik a munkát, kommentárt fűznek hozzá, és ezek alapján aztán vagy lehozzák vagy elutasítják az anyagot. A probléma az, hogy a tudósoknak senki sem fizet, hogy egymás munkáját ebben a folyamatban ellenőrizzék, így csak a résztvevők lelkiismeretességére van bízva, hogy mennyire nézik meg, ami eléjük kerül. Emiatt túl sokszor előfordul, hogy hibás vagy egyenesen hamis eredmények kerülnek a nyilvánosság elé.
Nagyon sok tudományos folyóirat, ahol a legfontosabb eredmények megjelennek, nagyon drága. Ez nyilván egy csomó ember számára korlátozza a hozzáférést a tudományhoz. Horváth Bence itt, a sciencemeetupos Varga Máté pedig itt írt erről a problémáról, és a lehetséges megoldásokról.
Azt sajnos az oltásellenes ostobaságok terjedéséből is látni, hogy valami nem stimmel a tudományos eredmények kommunikációjával. Hiába teljesen egyértelmű, hogy szükség van oltásokra, és hogy az hatékonyan védenek meg veszélyes betegségektől, az emberek egy része ezt nem fogadja el. Ebben a sajtó is szerepet játszhat, ami hajlamos nagyon sarkosan beszámolni mindenféle tudományos eredményről, pedig nagyon sok esetben pont árnyalt tájékoztatásra lenne szükség.
Talán ez a legkevésbé tudomány specifikus probléma, valószínűleg minden pályakezdő szakember élete nehéz, ha a kezdő orvosok, a kezdő építészek vagy a kezdő ügyvédek körében lenne felmérés, akkor ők is mind különösen nehéznek látnák saját helyzetüket.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.