• Július elején indult a Direkt36 és partnereinek projektje, amely bemutatja a vagyonbevallási rendszer visszásságait
  
• Több politikusról megírtuk, hogy hiányosan töltötte ki a nyilatkozatát
  
• Közülük több ellen vagyonvizsgálati eljárást kezdeményeztek más politikusok
  
• A szabálytalanságon kapott képviselők közül többen – például Orbán Viktor - csak legyintettek az ügyre, Tasó László államtitkár azonban nagyon felháborodott
  
• Bár Tasó az eredeti cikk miatt nem kért helyreigazítást, több jogi válaszlépésre is ígéretet tett
  
• Feljelentést tett például a rendőrségen, amely zaklatás miatt már nyomozást is indított
  

Egy államtitkár éveken át hiányosan számolt be a földjeiről, és hallgatott az államtól kapott támogatások egy részéről is. Egy ellenzéki képviselőről kiderült, hogy a vagyonnyilatkozatai alapján ugyan szinte nincstelennek tűnik, de valójában cégein keresztül egész komoly vagyonnal rendelkezik. És még a miniszterelnökről is megtudhattuk, hogy éveken át szabálytalanul töltötte ki a bevallásait, így kimaradt néhány érdekes részlet a földvásárlásairól.

Többek között ezekre az ügyekre derült fény július eleje óta, amikor elindult a Direkt36 és partnereinek tényfeltáró projektje a hazai vagyonbevallási rendszer hiányosságairól.

A vagyonnyilatkozatok jelenleg csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, ezért a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról pedig cikksorozatot indított a Direkt36.

A jó és a gonosz harca

A legnagyobb visszhangja a Tasó László közlekedésügyi államtitkárról írott cikkeinknek volt. Július elsején jelent meg a cikkünk arról, hogy Tasó a vagyonnyilatkozataiban éveken át hallgatott olyan földterületekről, amelyek a tulajdonában voltak, ráadásul egy tervezett iparfejlesztés területének közepén fekszenek. Egyes földek esetében kisebbnek tüntette fel a tulajdonrészét a valósnál, és hallgatott több millió forintnyi, a földjei után járó állami támogatásról is.

A cikk megjelenése után a jobbikos Kulcsár Gergely lemondásra szólította fel a politikust és vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett vele szemben. A mentelmi bizottság egyelőre nem jelzett vissza az ügyben, mondta a Direkt36-nak pénteken Kulcsár. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke is eljárást kezdeményezett Tasó ellen.

A vagyonnyilatkozati eljárás megindításáról a parlamenti mentelmi bizottság elnöke dönt, illetve a bizottság tagjainak kell szavazniuk arról, hogy elfogadják-e a döntését. Eljárás elvileg akkor indul, ha felmerül a gyanú, hogy egy képviselő hibásan vagy hiányosan töltötte ki a vagyonbevallását. Ha a bizottsági elnök úgy dönt, hogy van értelme foglalkozni az üggyel, akkor az érintett képviselőnek öt napon belül nyilatkoznia kell az ügyben, valamint javítania a hibákat. Ha kijavítja a hibát, nem indul ellene eljárás.

Ebben a parlamenti ciklusban elsősorban ellenzéki képviselők kezdeményeztek eljárásokat kormánypárti politikusok ellen, de a KDNP-s Vejkey Imre bizottsági elnök egyetlen esetben sem látta megalapozottnak beadványaikat. Amikor pedig szavazásra került a sor, az 50 százalékos arányt képviselő kormánypárti politikusok az eljárások indítása ellen szavaztak.

Tasó László reakciója sem maradt el: nagyon felháborodott a cikken. Már a megjelenés előtt feltett kérdéseinkre is azzal reagált, hogy fizetett provokációnak minősítette a cikket, majd közleményben valótlan állításokról, szándékosan meghamisított adatokról beszélt. Később a Facebook oldalán egy több mint húsz bekezdéses bejegyzésben (melyet néhány perc után eltávolított) foglalkozott az üggyel, amelyet egy ellene indított lejárató akciónak, valamint a jó és a gonosz harcának tekintett. „Nem kóstolgatásról van szó, a szív közepébe szúrnak, de a lelkeket készülnek megölni” – jelentette ki a teljes sajtóra célozva. Fenyegetésnek tekintette azt is, hogy cikkünk folytatását ígértük. (A második rész végül július 18-án jelent meg, Így kerültek helyzetbe sokmilliós uniós projekteknél Tasó László emberei és rokonai címmel.)

Az államtitkár több interjúban is igyekezett vitatni a cikkeink állításait. Főként azzal védekezett, hogy a legutóbb, tehát 2016 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában már minden adat megfelel a valóságnak – igaz, a Direkt36 cikke nem is erről a nyilatkozatáról szólt, hanem a politikus elmúlt 12 évben leadott vagyonnyilatkozatainak hiányosságait vizsgáltuk. Arról is részletesen beszélt, hogy földbirtokai nem sokat érnek, ahogyan a leendő ipari park területén fekvő telkei sem bírnak nagy értékkel.

Azt is megpróbálta megmagyarázni, hogy miért tüntette fel éveken át saját magát csupán résztulajdonosnak egy erdőterülettel kapcsolatban, holott annak egyedüli tulajonosa volt. Szerinte ugyanis „házastársi jogon” a fele tulajdonképpen a feleségéé. A tulajdoni lapok ugyanakkor nem ezt mutatják.

Perekkel a provokáció ellen

Tasó ezek mellett mindeddig legalább nyolc alkalommal fenyegette nyilvánosan a Direkt36-ot és más szerkesztőségeket azzal, hogy különféle pereket indít. Megígérte, hogy büntetőfeljelentést tesz újságírónk ellen, emellett személyiségi jogi pert indít, és helyreigazítást is kezdeményez. „A szándékos félretájékoztatás és lejárató szándékú provokáció újabb rohama ellen büntetőfeljelentéssel és helyreigazítási perrel veszem fel a küzdelmet” – írta például a Facebook-oldalán.

A Direkt36 cikke esetében azonban Tasó nem élt a helyreigazítás lehetőségével, és erre már nincs is lehetősége. Erre 30 napja lett volna, de ez a határidő július végén lejárt.

Tasó megpróbálkozott ugyanakkor a helyreigazítással legalább két olyan szerkesztőség esetében, amelyek szemlézték a Direkt36 cikkét. Az egyik a HírTV, amelynek jogi képviselője azt mondta, nem közlik a helyreigazítást. Ebben az esetben az államtitkárnak lehetősége van bíróság elé vinni az ügyet. A másik a Budapest Beacon nevű oldal, amely nem közölt ugyan formális helyreigazítást, de módosította a korábbi cikkét, amely korábban néhány apróbb részletet tekintve nem pontosan vette át a Direkt36 cikkében szereplő állításokat.

Egyéb beígért eljárásokról eddig nem értesült a Direkt36, nem kapott helyreigazítási kérelmet a 444.hu és az Index sem. Az ügyben megkerestük Kovátsits Lászlót, a Tasó megbízásából helyreigazítási kérelmet benyújtó ügyvédet. Kovátsits az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem nyilatkozott a helyreigazításokról, sem arról, hogy bírósághoz fordulnak-e. Még azt sem akarta megerősíteni, hogy az államtitkár ezekben az ügyekben az ügyfele lenne.

Nyomozás zaklatás miatt

Egy másik, Tasó által kezdeményezett jogi eljárás azonban már folyamatban van. Az államtitkár zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Direkt36-tal közölte, hogy meg is indították a nyomozást, amely egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik.

Tasó ügyvédje nem reagált a kérdéseinkre, így nem tudjuk, pontosan mi volt a feljelentésében, és azt sem, hogy ki ellen tette. Az államtitkár ugyanakkor több esetben is panaszkodott zaklatásra a róla szóló cikkekkel kapcsolatban. Zaklatásnak tekintette például azt, amikor az Index videós stábja a Direkt36 cikke után a politikus lakóhelyén, Nyíradonyban kérdezősködött az ügyről. Legalábbis erre utalt a már említett, azóta eltávolított Facebook-bejegyzésben: „A családi házunknál Nyíradonyban zaklatták a feleségemet és véletlenül az évek óta velem haragban álló, kukkoló szomszédomat kérdezték felőlem. Zaklatták az utcán a helyieket, akiknek kevés információjuk volt a gátlástalan akcióról.  Felszólítom ezeket a személyeket, hagyják békén a családomat, nem közszereplők!”

Tasó a hozzátartozói „tematikus és gátlástalan” zaklatásnak tekintette azt is, hogy a cikkünk második részében megemlített családtagjainak kérdéseket tettünk fel. Erre azért volt szükség, mert a cikk épp arról szólt, hogy miként kerültek kapcsolatba az államtitkár rokonai és munkatársai államilag finanszírozott projektekkel. A megkeresések telefonon és emailben történtek, és miután az érintettek többsége nem akart nyilatkozni, nem is kerestük őket többet.

A törvény szerint zaklatás az, ha valaki „rendszeresen vagy tartósan háborgat valakit” abból a célból, hogy megfélemlítse vagy a „magénéletébe, illetve mindennapi életébe önkényesen beavatkozzon”. Ezért egy év börtönbüntetést is ki lehet szabni.

Bodolai László, az Index ügyvédje a Direkt36 kérdésére azt mondta, hozzájuk nem érkezett megkeresés a zaklatásos nyomozás ügyében. Hozzátette, nem tud róla, hogy valaha munkájukat végző újságírók ellen zaklatás miatt eljárás indult volna.

Titkárságán keresztül többször is kerestük Tasó Lászlót. Az ígérete ellenére elmaradt helyreigazítási kérelemről és az általa tett egyéb jogi lépésekről érdeklődtünk, de nem érkezett válasz.

Ellenzéki eljárások

A Direkt36 Tasó László mellett más politikusok vagyonnyilatkozatainak hiányosságait is feltárta. Köztük volt maga Orbán Viktor miniszterelnök is, aki néhány felcsúti telek megvásárlásával kapcsolatban pontatlanul töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, ezzel pedig több érdekes részlet is rejtve maradt a kormányfő földvásárlásaival kapcsolatban.

Cikkünk állításaira a miniszterelnök sajtósa nem volt hajlandó érdemben reagálni, csupán annyit közölt, hogy „a miniszterelnök vagyonnyilatkozata törvényes, teljes és hiteles”, valamint azt, hogy ami Orbán vagyonnyilatkozatában le van írva, „az úgy van”.

A cikk megjelenése után Juhász Péter, az ellenzéki Együtt politikusa felszólította Orbánt, hogy számoljon el valós vagyonával. (Válaszul a Fidesz bejelentette, hogy újabb vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek Juhász ellen.) A Jobbik képviselője, Kepli Lajos pedig a Hír Tv-ben bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez. Kepli szerint a beadványára péntekig nem érkezett visszajelzés, de ezt főként a parlamenti nyári szünetnek tudja be. A jobbikos politikus sajtótájékoztatót is tartott az ügyben: ekkor kijelentette, hogy a Fideszt „átlengi a hamis vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos botrányok sora”, és kérte, hogy a kormánypárti politikusok „fejezzék be hamis vagyonnyilatkozatok gyártását”.

A miniszterelnökön és Tasón kívül más fideszes politikusok vagyonnyilatkozatában is hiányosságokat találtunk. Pesti Imre egy budapesti családi házon levő haszonélvezeti jogát nem tüntette fel, Becsó Zsolt pedig két olyan céget sem írt be, amelyben van érdekeltsége, pedig az egyik cég (amelyet testvérével közösen birtokol) 54 millió forint állami támogatást kapott egy hollókői vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére.

Pesti azzal indokolta a hibát, hogy 2006-ban, képviselővé választása idején még nem kellett nyilatkozni haszonélvezetről, illetve hogy az ingatlant 13 évvel képviselővé választása előtt szerezte. A vagyonnyilatkozati adatlap 2013 óta kifejezetten felsorolja a haszonélvezetet, mint nyilatkozat-köteles jogviszonyt, az ingatlanokat pedig nem csak megszerzésük idején kell feltüntetni. Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Pesti Imre ellen, a jobbikos Kepli Lajos pedig sajtótájékoztatón beszélt Pesti mulasztásáról.

Becsó Zsolt azzal védekezett, hogy nem magánszemélyként tulajdonosa a cégnek, ezért nem tüntette fel nyilatkozatában sem a céget, sem az állami támogatásokat. Nem adott magyarázatot arra, hogy miért nincs semmi jele annak, hogy vendégházként üzemelne az állami támogatásból felhúzott hollókői ház. A cikk megjelenésére hosszú Facebook-posztban reagált, amelyben azt írta, a cikkünk "lejáratás magas fokon". Hozzátette, hogy a vendégházban technikai problémák miatt nem voltak eddig vendégek, de "hamarosan teljes intenzitással tud majd működni".

Az ellenzéki Varju László is hibázott

A Direkt36 kutatásai alapján azonban a vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságairól nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki politikusok bevallásai is árulkodnak.

A DK alelnöke, Varju László vagyonnyilatkozataiban például szinte semmilyen vagyontárgy – sem ingatlan, sem autó, sem komolyabb megtakarítás – nem szerepel, csupán céges érdekeltségek. A vagyonnyilatkozatok viszont abból nem mutatnak meg semmit, hogy a cégek mögött milyen vagyon áll. Varjunak és családjának a cégein keresztül van többek között egy taksonyi panziója, két kisebb balatonőszödi üdülője is. Ez rámutatott a vagyonbevallási rendszer egyik hiányosságára: ha valaki cégek révén rendelkezik vagyontárgyakkal, az a nyilatkozatokból nem derül ki, ezt ugyanis a képviselőknek nem kell bevallaniuk. Varju esetében azonban konkrét szabálytalanságra is bukkantunk: éveken át kifelejtette a cégei egy részét vagyonnyilatkozataiból.

Varju szerint a vagyonnyilatkozatai igenis tükrözik a valós vagyoni helyzetét, mivel a cégei gazdálkodásának és vagyonának a beszámolókban bárki utánanézhet. A korábban be nem vallott céges tulajdonrészekkel kapcsolatban elismerte, hogy hibázott, de azt mondta, a legújabb nyilatkozataiban ezt megpróbálta helyrehozni. Az ügyben Varju pártja, a DK is közleményt adott ki, eszerint Varju valóban hibázott, de azt már kijavította. Emellett a párt megígérte, hogy „a jövőben is a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer megújításáért fog küzdeni”, mert „teljes átláthatóságra, kutathatóságra és visszakereshetőségre van szükség”.

A Fidesz-frakció szóvivője, Halász János szerint pedig „újabb baloldali trükközésre derült fény”. Azt hangsúlyozta, hogy a baloldal tele van korrupciós ügyekkel. Az RTL Klub Híradója ugyanakkor hiába kérdezte Halászt a fideszes politikusok vagyonnyilatkozatainak hibáiról, azokról nem akart beszélni.