Véget ért Nyugaton az egyre jobb élet ideje

A Nyugat alkonyát sejtető tanulmányt közölt a McKinsey Global Institute, a hasonló nevű nemzetközi tanácsadócég gazdaságkutatója.

Szegényebbek mint a szüleik? Stagnáló vagy csökkenő bevételek a fejlett gazdaságokban címmel júliusban adták ki a 120 oldalas szöveget, ami a világ leggazdagabb országaiban a háztartások jövedelmét vizsgálta.

A tanulmány szerint az USA-ban és Nyugat-Európában a háztartások több mint kétharmadának a piaci bevételei stagnáltak vagy csökkentek 2005 és 2014 között. Vagyis az emberek túlnyomó többsége nem jutott előrébb.

Azért ír a tanulmány „piaci bevételeket”, mert adócsökkentéssel illetve szociális támogatásokkal sok esetben a kormányok pótolták a kiesett bevételeket.

A tanulmány szerzői megvizsgáltak korábbi évtizedek adatait is. Arra jutottak, hogy

a második világháború óta nem fordult elő, hogy a nyugati világban a háztartások jövedelme általában ne emelkedett volna,

az első olajválság (1973-74) rövid periódusát kivéve. 1993 és 2005 között például csak a háztartások 2 százalékában csökkentek vagy stagnáltak a piaci bevételek. Ehhez képest az utóbbi évtized 65-70 százalékos aránya rettenetesen sok.

Tusványosan erre utalhatott Orbán

Jó eséllyel ez a tanulmány inspirálhatta Orbán Viktor idei tusványosi beszédének egyik részét is, amikor arról szólt, hogy régen ha egy amerikai vagy nyugat-európai fiatal jól tanult és rendesen dolgozott, akkor többre vihette mint a szülei, de ma már kinevetnék őt, ha ezt mondaná nekik, és ebből vezette le többek között az USA és Nyugat-Európa válságát.

A tanulmány szerzői hat országgal foglalkoztak nagyon részletesen: az USA-val, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Hollandiával, Olaszországgal és Svédországgal.

A stagnálás vagy bevételcsökkenés az alábbi arányban érintette e hat ország háztartásait:

  • Olaszországban a háztartások 97%-át,
  • az USA-ban a háztartások 81%-át,
  • Nagy-Britanniában és Hollandiában a háztartások 70%-t,
  • Franciaországban a háztartások 63%-t,
  • Svédországban a háztartások 20%-t.

A háztartások valós jövedelmei a már említett állami beavatkozások miatt már nem alakultak ilyen rosszul. Míg a fenti számok alapján az összes háztartás 65-70%-a került recesszióba, addig a nettó bevételek alapján csak a háztartások 20-25%-a nem gyarpodott.

A megoszlás az országok között nem arányos: Olaszországban például az állami megszorítások (adóemelések, segélyek elvétele) miatt még annak a néhány háztartásnak (3%) is csökkent az összbevétele, amely egyébként a piacról többet keresett, mint korábban.

Közben az USA-ban szinte az összes háztartás (98%) nettó bevétele növekedett, annak ellenére is, hogy négyötödük kevesebbet keresett, mint korábban. Ez elsősorban az adók csökkentésének köszönhető.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy segélyezéssel vagy adócsökkentéssel nem lehet sokáig kompenzálni az embereket: az USA államadóssága például az elmúlt évtizedben drámaian megnőtt, a GDP 56 százalékáról 97 százalékára.

Ezért csökken az emberek jövedelme

  • A 2008-as válság

A McKinsey kutatói szerint a háztartások gyarapodását gátló legfontosabb jelenség a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság, ami gazdasági hanyatlást hozott, és ami néhány évre általában is visszavetette a vizsgált országokat. Mivel csökkent a gazdaság teljesítménye, fizetésekre is kevesebb jutott, sokan elvesztették a munkájukat. Szintén a válság miatt sokan elvesztették a részvényekben vagy más befektetésekben tartott pénzük egy részét, tovább apasztva a háztartások jöcedelmét. Ez idáig nem okozhatott meglepetést.

A meglepetést az okozta, hogy amikor kilábaltak ezek az országok a recesszióból, az sem hozott több pénzt az embereknek.

Ennek okai pedig a többi körülményben keresendők:

  • Szétköltözünk, megöregszünk

Az egyik fontos ilyen körülmény demográfiai természetű: a háztartások egyre kisebbek, vagyis egyre kevesebb ember fizetése adódik össze, amit el lehet költeni. Hiába nem változik az egy főre jutó összeg, ha két kereső ember szétköltözik, a kiadásaik máris megnőnek, hiszen egy otthon fenntartása jelentősen olcsóbb, mint kettőé. Az USA-ban például a legszegényebb háztartásokban hússzor annyi egyedülálló anya él, mint a leggazdagabbak között. Szintén ide tartozik a nyugdíjasok arányának növekedése Európában. Ha egy háztartásból az egyik kereső nyugdíjba megy, akkor máris jelentősen csökken a háztartás piaci bevétele.

  • Nem kap a dolgozó a haszonból

Fontos szempont, hogy a GDP növekedését egyre kevésbé követi a nyugati világban a bérek emelkedése. A cégekre egyre kevésbé jellemző, hogy a profitból a dolgozóknak is juttatnak. A McKinsey kutatói szerint nem véletlen, hogy éppen a svéd háztartásokat érintette legkevésbé a bevételek csökkenése a vizsgált országok közül. Ugyanis ott a munkavállalók 68 százaléka szakszervezeti tag, ami messze a legmagasabb arány a vizsgált országok közül. A szakszervezetek által kikényszerített kollektív szerződések biztosítják, hogy emelkedjenek a fizetések, ha jobban megy a vállalatoknak. A szakszervezetek azonban nem csak követeltek: amikor a svéd gazdaság bajba került, akkor belementek abba, hogy a munkaadók ideiglenesen csökkentsék a munkaidőt és így a fizetéseket is. Ez a rugalmasság a kutatók szerint sokat számított abban, hogy a svéd gazdaság jól átvészelte a nehéz éveket.

Bár a GDP növekedését nem követik béremelések, azt a mostanában népszerű tézist ez a kutatás nem erősítette meg, hogy a gazdagok egyre gazdagodnak, míg a szegények egyre szegényednek. Ez országonként nagyon változó. Franciaországban például a tézis igaz, ott a legjobban kereső felső tizedbe tartozó háztartások piaci bevételei nőttek a legjobban, míg a legrosszabb tizedhez tartozóké csökkent a leginkább. Hollandiában és Nagy-Britanniában azonban éppen fordított a helyzet: ezekben az országokban a legrosszabbul kereső háztartások piaci jövedelme nőtt a leginkább. Mindkét országban ez elsősorban kormányzati intézkedéseknek köszönhető, mert megváltoztatták az önfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat.

  • Csak a diplomások kellenek

A nyugati világban egyre kevesebb alacsony- és közepesen képzett munkaerőre van szükség. Ez részben a technológiai fejlődés miatt van, részben pedig azért, mert az ázsiai munkások tízmilliói kezdtek a nyugati piacra termelni. A kutatás egyik legfontosabb figyelmeztetése a nyugati kormányok felé, hogy ezzel a problémával sürgősen kezdeni kell valamit, leginkább új képzési formákat, az oktatás sokkal nagyvonalúbb támogatását javasolják.

Ebből baj lesz

A tanulmány szerint a gyarapodás vége súlyos szociális és politikai problémákhoz vezethetnek a nyugati társadalmakban. A populista, korábban szélsőségesnek tartott politikai erők előretörése is összefügg a gyarapodás leállásával. Még akkor is, ha egyelőre elég jól sikerül a politikának palástolnia a probléma mértékét. A tanulmányhoz készített közvélemény-kutatás szerint a lecsúszásban érintett háztartásokban élőknek csak a fele érzékeli, hogy kevesebbet keresnek, köszönhetően az állami kompenzációknak.

A tanulmány szerzői szerint a következő tíz évben sem javul majd a helyzet, nem látják, hogy mitől térne vissza az az időszak, amikor szinte természetes volt, hogy a gyerekek többet kerestek a szüleiknél.