4 évre szóló korrupcióellenes stratégiát dolgoztak ki Romániában

A korrupció elleni harc nemcsak az állam, hanem minden egyes állampolgár felelőssége - hangoztatta Raluca Pruna, a román kormány igazságügyi minisztere pénteken, amikor bemutatta az ország 2016-2020-as időszakra szóló korrupcióellenes stratégiájának tervezetét.

A tárca 90 közintézmény, civil szervezet és vállalkozás bevonásával dolgozta ki a stratégiát, amelyet június közepén honlapján nyilvános közvitára bocsátott. A javaslatok nyomán kidolgozott kormányhatározat tervezetét ismertette pénteki sajtóértekezletén a miniszter.

Elmondta, hogy Románia az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket ért el a korrupcióellenes harc terén, és „jól működő igazságszolgáltatása van, ami egyeseket kétségbe ejt”. Az előző négyéves időszak kiértékelése azonban arra a következtetésre juttatta a minisztériumot, hogy

a nagy sajtóvisszhangot keltő ügyészségi leleplezések elrettentő hatása önmagában nem elég, a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, elsősorban a közbeszerzések terén.

Az utóbbi négy évben évente 3500-4000 korrupciós ügyben hoztak ítéletet a román bíróságok, ám az elkövetők által okozott kárnak alig töredékét sikerült behajtani.

Pruna szerint a következő négy évben az „átláthatóság kultuszát” akarják kifejleszteni a romániai hivatalokban. A korrupcióellenes stratégia megvalósítása 100 millió euróba (31 milliárd forintba) kerül, az összeget az állami költségvetésből, és uniós támogatásból fedeznek.

Ez az összeg alig ötöde annak a félmilliárd eurónak, amit a korrupciós ügyek vádlottaitól foglaltak le egyetlen év alatt.

A stratégia költségei között szerepel például az, hogy minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hivatalnak évi legalább 200 ezer eurót kell költenie az átláthatóságra, folyamatosan frissített internetes honlapot kell működtetnie.

A stratégia célkitűzései között szerepel az, hogy a közbeszerzéseknél elkövetett csalások száma négy év alatt a jelenlegi felére csökkenjen, és a román közigazgatás 80 százalékában számolják fel az érdek-összefonódásokat.

A stratégia különböző paramétereket vezet be, amelyek időszakos ellenőrzésével nyomon követik annak eredményességét, és szabványosítják a közérdekű információk közzétételét. A minisztériumoknak, a központi és helyi közigazgatási szerveknek három hónap áll rendelkezésükre, hogy bevezessék a stratégia előírásait. (MTI)