Annyi fegyvert visznek a Krímhez, mintha háborúra készülnének

Oroszország háborúra készül Ukrajna ellen? Vagy csak egy kis balhét akar Putyin?

Ezt találgatják katonák, politikusok, szakértők és újságírók szerte a világban. Annyi biztos, hogy az orosz – ukrán konfliktus sokkal rosszabb lett, mint a múlt héten volt.

Szabotőr bandák

Az egész úgy kezdődött, hogy az orosz titkosszolgálat szerdán bejelentette, hogy az ukrán titkosszolgálat terrortámadásokra készült a Krím-félszigeten. A félszigetet Oroszország 2014 elején foglalta el Ukrajnától.

Az orosz titkosszolgálat állítása szerint még szombatról vasárnapra virradó éjjel lelepleztek a határ közelében egy csoportot, akik az orosz turisták által kedvelt krími településeken készültek merényletekre. Tűzharcba keveredtek velük, egy orosz katona meghalt, de elfogták őket, és megtalálták a rejtekhelyüket is, ahol bombák és aknák voltak felhalmozva. A következő éjjel pedig egy ukrán autókkal érkező másik csoportot is lelepleztek, velük is tűzharcba keveredtek, akkor is meghalt egy orosz katona, de ezt a második társaságot is elfogták végül.

Az orosz állami tévében csütörtökön bemutatták, hogy egy bizonyos Jevgenyij Panov bevallja, hogy tagja volt az ukrán szabotőr csoportnak, és az ukrán titkosszolgálat megbízásából jöttek, és ő maga is a titkosszolgálat tagja. Panov fején friss seb volt, a pólóján pedig egy amerikai vitorlás csoport emblémája látszott:

Jevgenyi Panov mindent bevall az orosz tévénézőknek. Fotó: FSZB

Az ukrán kormány azt állítja, hogy az egész történet egy nagy hazugság. Semmilyen merényletre nem készültek, nem küldtek csoportokat a Krímbe, nem tudnak lövöldözésről. Jevgenyij Panovról azt mondják, hogy korábban önkéntesként egy szabadcsapattal harcolt Donyeckben a felkelők ellen, de soha semmilyen állami erőszakszervezetnek sem volt tagja, pláne nem a titkosszolgálatnak. Panov családja azt állítja, hogy a férfit nemrégiben elrabolták.

Az EU és a NATO nyilatkozatot adtak ki arról, hogy semmilyen bizonyítékot sem mutattak be az oroszok, ami alátámasztaná a csak szerdán bejelentett, de állítólag a hétvégén történt akciók valódiságát.

A litván külügyminiszter egyenesen azt mondta, hogy az egész egy tipikus KGB-s trükk: kitalálnak egy „szabotázst”, amire hivatkozva lecsaphatnak.

Az ukrán kormány attól tart, hogy a krími diverzánsok leleplezése egy ürügy, amire hivatkozva az oroszok támadni fognak.

Csütörtökön Ukrajna kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozott a helyzettel, az ukrán követ indulatosan követelt bizonyítékokat orosz kollégájától. A nyugati nagyhatalmak szerint ilyen bizonyíték akkor sem került elő.

Panov orosz fogságban. Fotó: FSZB

Moszkva nem tárgyal

Viktor Porosenko ukrán elnök csütörtökön azt javasolta, hogy a német kancellár, a francia elnök, az amerikai alelnök, az EU tanácsának elnöke, az orosz elnök és ő telefonon beszéljék meg a helyzetet. Putyin orosz elnök hivatala azonban közölte, hogy amíg az ukránok nem ismerik el a krími akciókat, addig nincs miről tárgyalni. Putyin lefújta a szeptemberre tervezett béketárgyalást is, amin Porosenkón kívül Merkel és Hollande is részt vett volna.

Mindkét oldal mozgósított

Miközben megy a vita arról, hogy valóban szervezett-e merényletet az ukrán titkosszolgálat a Krímben, addig a félszigetre folyamatosan szállítják a fegyvereket és a katonákat Oroszországból. Az alábbi felvételeken az orosz csapatok érkezése látható:

Az ukrán kormány szerint már 40 ezer katona van ott, és attól tartanak, hogy támadásra készülnek. A csapatösszevonások már szombaton elkezdődtek, vagyis még azelőtt, hogy az oroszok állítása szerint lebuktatták a terroristákat.

Az oroszok azt mondják, hogy előre bejelentett hadgyakorlatokra gyűlnek a katonák: a jövő héten egy tömegpusztító fegyverekkel elkövetett támadás kivédését gyakorolják, majd a Fekete-tengeren is lesz egy nagyobb gyakorlata a flottának. Pénteken többek között légvédelmi rakétákat telepített az orosz hadsereg a Krímre.

Az ukrán hadsereget is mozgósították. Tankokat vezényeltek a krími határra, és a legmagasabb készültségbe helyezték az ukrán katonákat nem csak itt, hanem a felkelők kezén lévő keleti területek határán is.

Mit akarnak?

Oroszország tavaly tavasz óta éppen annyira támogatja a kelet-ukrajnai (donyecki és luganszki) felkelőket, hogy béke se legyen, de háború se. Elvileg tűzszünet van, de mindennaposak a kisebb összecsapások, és tavaly szeptember óta éppen az idei július volt a legvéresebb hónap, akkor legalább 30 ukrán katona esett el (a felkelők oldaláról nincsenek adatok). A legtöbb Oroszországgal foglalkozó szakértő azt állítja, hogy ennek a húzd meg – ereszd meg a játéknak egy újabb felvonását látjuk most, Oroszország éppen bekeményít, és erre Putyinnak több oka is lehet.

Orosz tengerészek parádéja Szevasztopolban. Fotó: Max Vetrov / AFP

A mostani konfliktus lényegéről ezek a legnépszerűbb elméletek:

  • Kampány van.

Szeptemberben parlamenti választásokat tartanak Oroszországban. A kampányban egy háborús fenyegetés jól jöhet az elnöknek, elvonja a figyelmet a gazdasági problémákról, hazafiasságra nevel és szigorra int.

  • Aláznak.

Augusztus 24-én ünnepli Ukrajna függetlenségének 25. évfordulóját. Lehet, hogy az orosz kormány emlékeztetni akarja az ukránokat, hogy nincs okuk az önfeledt ünneplésre, folyamatos fenyegetettségben élnek, és jobb lett volna az oroszokkal nem ujjat húzniuk.

  • Nemzetközi játszma.

Putyin a szír válságot, az Oroszország elleni szankciókat és az ukrán konfliktust egyszerre akarja kezelni, és most emeli a tétet, mutatja, hogy tud ő Aleppó bombázásán kívül is zavart okozni. Sértett arcot vág, azt akarja, hogy könyörögjenek neki, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, és mutatja, hogy bármikor képes alig néhány nap alatt tovább rontani a helyzeten.

  • Háború lesz.

Az oroszok tényleg katonai támadásra készülnek. A helyzet néhány szempontból emlékeztet a 2008-as Grúzia elleni háborúra. Akkor is hadgyakorlatra hivatkozva vonták össze a katonáikat, akkor is a grúzok agressziójára hivatkoztak a támadáskor, akkor is a világ az olimpiára (Peking) figyelt. Az európai terrortámadások, a Brexit, a török puccs és az amerikai elnökválasztási kampány egyébként is eléggé kifárasztotta a NATO-tagállamokat ahhoz, hogy megfelelő legyen az időzítés egy újabb olyan háborúra, amibe Nyugaton igazából senki se akar belekeveredni.

  • Korridort akar.

A háborús elmélet egyik változata szerint nem egész Ukrajnát akarja Putyin, hanem csak egy szárazföldi korridort Oroszország és a Krím között (most csak kompon érhető el a félsziget). Ehhez egyetlen nagyobb várost, Mariupolt kellene az oroszoknak elfoglalniuk. Az ukránok azt állítják, hogy szerdán és csütörtökön is lőtték a felkelők Mariupolt. Talán nem is az orosz reguláris erők készülnek támadásra, a mostani krími balhé csak porhintés, hanem a donyecki felkelők indítanak hamarosan offenzívát.

A helyzet napról napra rosszabb

Akármi is az oroszok terve, a feszültség szerda óta napról napra nő. A Krímben az orosz hadsereg ellenőrzőpontokat állított fel az utakon és egyes beszámolók szerint a félszigetre induló kompokra nem engedik már fel az oroszországi turistákat.

Felkelők parádéja Donyeckben. Fotó: Igor Maslov/Sputnik/AFP

Pénteken Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy ha a helyzet tovább romlik, akkor felfüggesztik a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával. Ha ez megtörténik, akkor nemcsak a donyecki fegyverszüneti tárgyalásoknak fellegzik be, de az se lesz világos, hogy az orosz állami Gazprom hogyan küld majd földgázt az EU keleti felére, páldául Magyarországra. A gáz ugyanis Ukrajnán keresztül érkezik errefelé, és pont mostanában kellene elkezdeni feltölteni a tárolókat a téli fűtési szezonra.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.