Imre Géza "próbál büszke lenni" arra, hogy két éremmel jöhet haza

2016 augusztus 15., hétfő 5:57
54

Az Ukrajna ellen óriási izgalmakat hozó meccsen végül bronzérmes lett az Imre Géza, Rédli András és a Boczkó Gábor helyére beálló Somfai Péter felállásban pástra lépő magyar férfi párbajtőr-válogatott.

A mérkőzés után nyilatkozott az olimpián egy egyéni ezüstöt és egy csapatbronzot nyerő Imre Géza. Az egyéni döntőjét minimális különbséggel veszítette el a dél-koreai Pak Szang Junggal szemben, akkor nagyon csalódottnak tűnt. Most viszont a 24 beszámolója szerint jóval felszabadultabb volt:

Inkább nem mondanám el, mit gondoltam a végén, amikor feljöttek. Lehet Bandi izgalmasabbá akarta tenni, vagy a mi idegeinkkel akart játszani, bár így is van elég ősz hajszálunk Boczkó Gáborral együtt, most lett még egy pár.

A tudásának, vagy inkább a vagányságának köszönhetően adott egy olyan tust, amire senki nem számított a teremben. Szerencsére az ellenfél sem. Ott aztán meglódult, az ukránnak meg nem volt ideje behozni.”

Beszélt az elveszített döntőjéről is:

„Próbáltam már az elveszített döntő másnapján túltenni magam ezen az egészen. Horváth Mariann mondta nekem a végén, hogy próbáljam kiélvezni ennek a szépségeit.Nem egyszerű még most sem, reggelente még föl-fölriadok, hogy azt az egy tust, hogy nem adtam be.

De próbálok büszke lenni arra, hogy két éremmel mehetek haza. Nagyon örülök, hogy győzelemmel zártunk, a harmadik hely ebből a szempontból mindig jobb. Boldog és elégedett vagyok. Lehet rajta gondolkodni, hogy mi lett volna ha, de nincs értelme.”

A meccset végül Rédli András zárta, aki egy kicsit magára engedte ukrán ellenfelét, hogy aztán bevigye a döntő találatot. Ő ezt nyilatkozta minderről:

„Jó pozícióból szálltam be, ugyanakkor az ellenfélnek volt elég ideje befogni engem. Ez a nehézsége a befejezésnek. Szerencsére az elején jól szálltam be, adogattam a tusokat, amikor már érezte, hogy ég a ház, akkor elkezdett vabankolni, ami egy borzasztó fegyvere bárkinek. Minden mindegy alapon jön előre, te pedig teljesen meg vagy lepve. Fordított esetben ugyanez lett volna és lehet nekem kellett volna mennem Nikisin felé és aztán lemészárol. Amikor bekaptam az első három tust, akkor egy picit megilletődtem, megborította a lélektani mérleget és jött fel, én pedig bármihez nyúltam nem jött be, neki meg pont ellenkezőleg.

De a végén helyén volt a szívem, másodpercekkel a vége előtt pedig a szeme közé vágtam a pengémet, ha szabad ilyet mondanom. Azzal tulajdonképpen eldőlt a mérkőzés."

Azzal kapcsolatban, hogy direkt tette-e ilyen szorossá a meccs végét, azt mondta:

“Nekem nem hiányzik, hogy le kelljen mondanom a magánnyugdíj-pénztáramat. Nikisin a világ egyik legjobb befejező embere, de ebben a szezonban én is kinőttem magam ebben a pozícióban. A franciák az elődöntőben verhetőek lettek volna, azért van bennem egy pici hiányérzet, de ez a bronzérem mindenért kárpótol bennünket.”

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt