A Neurocase folyóiratban közölt tanulmány egy közelmúltban kifejlesztett képalkotó elemzés-technikát használt arra, hogy bepillantson a zenész agyába. Többek között az derült ki, hogy a Beatles Girl című száma és Astor Piazolla Libertango című tangója nagyon hasonló hatást kelt ott.

Ez az új megközelítés egyúttal azt is bemutatja, hogyan kötnek össze - a művészet, a politika vagy a tudomány terén - tehetséges elmék látszólag egymástól távol eső gondolatokat vagy akár hangzásokat.

"A technológia révén feltérképezhetjük, hogyan szervezi a zenét Sting agya" - mondta el Daniel Levitin, a tanulmány szerzője, a kanadai McGill Egyetem kognitív pszichológusa, akinek laboratóriumában az évek során már számos népszerű zenész járt.

Sting, aki olvasta Levitin kutatásait összegző This Is Your Brain on Music című könyvét, kapcsolatba lépett a tudóssal egy montreali fellépése alkalmával. A McGill Egyetem Neurobiológiai Intézetében a zenész beleegyezésével az agyán funkcionális és strukturális szkennelést is végeztek.

Az elemzés során az agyterületek aktivitásából megállapították, hogy Sting mely dallamokat tart hasonlónak és melyeket érez különbözőnek egymástól.

Levitin elmondta, nagyon meglepte, hogy Sting fejében számos zenei darab összekapcsolódik, amelyeket Levitin maga is jól ismer, de sohasem gondolta volna, hogy valamilyen kapcsolatba hozhatók egymással. Stingnél Piazzola Libertangója és a Beatles Girl című száma volt a két leginkább hasonló darab. Mindkettő mollban íródott és hasonló zenei motívumok fordulnak elő bennük. Egy másik példa: Sting saját száma, a Moon over Bourbon Street és a Booker T. & the MG. Green Onions című száma. Mindkét darab F-mollban szólal meg, egyezik az ütemük, és szving ritmusúak.

Levitin arról is beszámolt, hogy a módszert nemcsak zenészeknél lehet alkalmazni, sportolók esetében a testmozgással kapcsolatos gondolkodásról, az íróknál a szereplőik kitalálásáról, a festőknél a színekkel, formákkal térrel kapcsolatos gondolkodásról nyerhető kép az eljárás révén. (MTI, PopSCI)