Az eddig véltnél néhány évtizeddel korábban kezdődhetett az ember által előidézett globális felmelegedés egy új tanulmány szerint.

A mikroorganizmusok, korallok, fák évgyűrűi, barlangi és jégminták vizsgálatán, valamint számítógépes szimulációkon alapuló tanulmány szerint a 19. század vége helyett már az 1850-es évek közepén elkezdődhetett az emberi tevékenység hatására fellépő melegedés Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.

Új elmélet, jó elmélet?

A tudós szerint ugyanakkor mindez utalhat arra is, hogy a Föld klímája gyorsabban helyreállhat, amennyiben sikerül globálisan korlátozni a fosszilis energiaforrások égetését.

A tanulmány eredményei eltérnek a korábbi kutatásokétól, köztük a híres "hokiütő-elmélettől" is, amely a drámai felmelegedés kezdetének a 20. század elejét jelölte meg. Más tanulmányok ráadásul az 1800-as évek végén egy szokatlan hűlési periódust is kimutattak.

Nerilie Abram szerint a számítógépes szimulációk sokat fejlődtek, évszázadokkal korábbra visszamenőleg is képesek rekonstruálni az éghajlatot, mint a korábbi számítások.

Kutatásaikhoz a szokottnál több kiegészítő adatot - fák évgyűrűit és más mintákat - használt, amelyek sok információt nyújtottak az 1880-as éveket megelőző időszak hőmérsékletéről, amikor még nem kezdődött el az időjárási adatok rendszeres feljegyzése.

Van aki nem ért egyet!

A hokiütő-elmélet kidolgozójaként ismert klímatudós, Michael Mann ugyanakkor vitatja Nerilie Abram eredményeit, mondván, hogy félreértelmezte az 1800-as évek elején uralkodó hűvösebb klímát.

Ahelyett, hogy ezt a jelenséget az akkori két súlyos vulkánkitörésben felszabaduló, a klímát lehűtő részecskék hatásának tekintené, egyszerűen egy hűvösebb kezdőpontként értelmezi, amihez képest a klíma természetes regenerálódása, visszamelegedése már az emberi tevékenység következményének tűnik.

Nerilie Abram erre reagálva elmondta, hogy először ők is az éghajlatnak a vulkánkitörések utáni természetes regenerálódására gyanakodtak, azonban a számítógépes szimuláció cáfolta ezt az elképzelést.

A helyes hőmérsékleti adatok ugyanis kizárólag akkor jelentek meg a szimulációban, amikor belekalkulálták a modellbe az üvegházhatású gázok kibocsátását is. (MTI)