Nem az orosz kormány áll az amerikai Demokrata Párt Országos Bizottsága szerverének feltörése mögött, aminek következtében napvilágra került több 10 ezer elektronikus levél – mondta a Bloombergnek a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum üzleti konferencián lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Több jel szerint is Oroszország áll amögött, hogy a Wikileaks kiszivárogtató portál július közepén a Demokrata Párt szerveréből ellopott több ezer levelet hozott nyilvánosságra. A dokumentumok tanúsága szerint a párt akadályozta Bernie Sanders elnökjelölt-aspiráns kampányát, hogy Hillary Clinton lehessen a demokraták elnökjelöltje.

Vlagyimir Putyin a Bloombergnek azt mondta, nem tudja, ki áll a hackertámadás mögött, de „a lényeg az, hogy (a levelek) tartalmát nyilvánosságra hozták”.

„Számít az egyáltalán, hogy ki törte fel az adatokat?”

– tette fel a kérdést az orosz államfő, aki szerint nem szabad a nyilvánosság figyelmét elterelni a probléma lényegéről az elkövetők utáni kutatással kapcsolatos „apróságokkal”. „Állami szinten Oroszország sohasem csinál ilyet” – mondta Putyin. (Egyébként de.)

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt korábban azt mondta: az orosz hírszerzés hajtotta végre a pártja elleni kibertámadást. Egyes amerikai tisztviselők szerint Moszkva befolyásolni akarja az amerikai elnökválasztást. Az orosz elnök most visszautasította ezeket az állításokat.

Állítólag nem kell a külföldi hitel

Kölcsönre jelenleg nincs szükség, a kormány 100 milliárd dolláros tartalékalappal rendelkezik, és a költségeket tekintetbe véve a hitelfelvétel most értelmetlen lenne – mondta Putyin, és állítása szerint az orosz készpénztartalék, beleértve két állami vagyonalap eszközeinek nagy részét, eléri a 400 milliárd dollárt, ami legalább fél évig fedezi az ország külkereskedelmi szükségleteit.

„A hitelfelvétel is lehetőség, de mérlegelni kell, hogy az adott pillanatban mi előnyös” – mondta. Putyin azt mondta, kapcsolatban áll a jegybank vezetőivel, de sosem ad utasításokat, és nem célja a bank politikájának befolyásolása. „Ha azt mondom, hogy a rubel túlságosan megerősödött, akkor nem azt mondom, hogy a központi bank politikája hibás” – mondta.

A rubel, az emelkedő olajár által támogatva, az idén 12 százalékkal erősödött. Putyin egy júliusi nyilatkozatából a piacokon arra következtettek, hogy az elnök devizavásárlásokkal a rubel gyengítését várja a jegybanktól, hogy javítsa az orosz vállalatok versenyképességét, és növelje a rubelben elszámolt állami devizabevételeket.

Az euróövezet jövőjéről Putyin azt mondta ki, nem zárható ki, hogy a zóna egy nap összezsugorodik, ha az erősebb tagok szorosabbra akarják zárni a soraikat. Ebben az esetben erősödne az euró, ami az orosz tartalékok felértékelődését is magával hozná. Oroszország devizakészleteinek 40 százalékát euróban tartja, ami világosan bizonyítja, Moszkvának nem érdeke, hogy az eurózóna összeomoljon – mondta az elnök.

Az olajárról Putyin kifejtette, hogy Oroszországnak és az OPEC-nek, amik együtt a világtermelés felét adják, ésszerű lenne megállapodnia a termelés befagyasztásáról. Irán részvétele is megoldható lenne, „mert a gazdasági ésszerűség és logika azt diktálja, hogy kompromisszumra kell jutni”. Irán korábban kijelentette, nem csatlakozik ilyen megállapodáshoz, amíg exportja nem éri el a szankciók bevezetése előtti szintet. Putyin szerint lehetővé kellene tenni, hogy Teherán növelje termelését, és jelezte, hogy a G20 kínai értekezletén fel fogja vetni a kérdést Mohammed bin Szalman szaúdi trónörökösnek.

Putyin Japánnal alkudozik

Vlagyimir Putyin a Japánnal fennálló területi vitáról is beszélt az amerikai hírügynökségnek. Az orosz fennhatóságú Kuril-szigetcsoportnak a japán Hokkaido közelében fekvő négy szigetét (Iturup, Kunasir, Sikotan, Habomai) Japán Északi Területek néven saját területének tartja. A szigetek a II. világháború nyomán kerültek a Szovjetunió, illetve ennek jogutóda, Oroszország birtokába, Japán azonban nem fogadja el ezt, és emiatt a két ország között nem született békeszerződés.

Oroszország hajlik a kompromisszumkötésre Japánnal, viszont nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni” vagy „elcserélni” – mondta Putyin, aki szerint „egy olyan megoldásról lehet szó, amivel egyik fél sem érezné magát legyőzöttnek vagy vesztesnek”.

Abe Sindzó japán miniszterelnök pénteken találkozik Putyinnal, hogy egyebek mellett a gazdasági együttműködés elmélyítéséről tárgyaljanak az energetika és technológiai ágazat területén. Mielőtt elutazott volna Vlagyivosztokba, a japán kormányfő újságírókhoz szólva reményét fejezte ki, hogy őszinte megbeszélést folytathat az orosz elnökkel annak érdekében, hogy előrelépést érjenek el a békeszerződés és az említett területek kérdésében.

A japánok beszállhatnak az orosz állami gázbizniszbe

A Nikkei japán gazdasági újság arról írt, hogy a japán állam részesedést szerezne a Rosznyefty orosz állami olajipari konszernben: nagyjából 10 milliárd dollárt fizetne a Rosznyefty 10 százalékos tulajdonrészéért. A japán kormány a hírt még nem erősítette meg.

A Rosznyefty a kitermelés alapján a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajipari cége. A brit BP nem egészen 20 százalékos tulajdonos a vállalatban. Az orosz állam szeretné értékesíteni a konszern további 19,5 százalékos tulajdonrészét. Ennek nagyjából a fele iránt érdeklődik Japán a Nikkei értesülése szerint. Kína már áprilisban jelezte, hogy érdekelné az üzlet.

Az energiahordozókban szegény Japán olajszükséglete 80 százalékát a Közel-Keletről szerzi be. Ha szorosabbra fűzné az energiaipari együttműködést Oroszországgal, azzal csökkenthetné ezt a fajta függőségét, diverzifikálhatná beszerzési forrásait.  (MTI)