Hatodik éve minden péntek délután 3 és 5 óra között jogászok jelennek meg a Blaha Lujza téren. Azért érkeznek, hogy azoknak az embereknek nyújtsanak jogi segítséget, akik nélkülük a legritkább esetben kapnának ilyesmit: hajléktalanoknak és lakhatási szegénységben élőknek.

Az Utcajogászt két jogász, Kalota Ágnes és Ivány Borbála alapította 2010-ben, idén már 12 önkéntes jogásszal működnek, illetve az idei évtől van először egy teljesállású jogászuk is, aki csak a szervezet ügyeivel foglalkozik. A többiek praxis és egyetem mellett szánnak időt az önkéntes munkára.

Ezekről az Utcajogász egyik jogásza, Tóth Fruzsina mesélt nekünk a Blahán. Ahogy arról is, hogy évente több száz ügyet visznek, jelenleg is nagyjából 20-25 aktív ügyük futhat. Fő profiljukba a hajléktalan emberekkel szemben indított szabálysértési eljárások és a kilakoltatások állnak.

Nemrég volt egy komoly sikerük, meséli Tóth: egy hajléktalan ügyfelüket egy papírzsebkendő eldobásáért a maximális, 50 ezer forintos helyszíni bírságra büntették a rendőrök. Jelenleg úgy működik a rendszer, hogy ha helyszínen aláírod az eléd tett papírokat, elismerve a szabálysértést, azzal lemondasz jogorvoslati jogodról, nem tudod később megtámadni a bírságot.

Így tett a megbüntetett férfi is, de mivel nem tudta befizetni a bírságot, azt átváltoztatták volna szabadságvesztésre: le kellett volna ülnie a zsebkendőeldobást. Van viszont egy kiskapu a szabálysértési törvényben, aminek köszönhetően ha egy bírság átváltódik szabadságvesztésre, akkor már meg lehet támadni bíróságon, sőt, ezzel már az eredeti büntetést is. Az Utcajogász tagjai pedig sikerrel jártak, végül az 50 ezer forintos büntetést is eltörölte a bíróság.

Hasonló sikerekről meséltek azok is, akik ügyfélként jöttek ki a Blahára azon a pénteken, amikor mi is ott voltunk. Fekete Nagy Miklóst többször képviselte már az Utcajogász, együttműködésük annyira elmélyült az évek alatt, hogy a férfi azóta már a szervezet tagja is lett.

Az első ügyben a fővárosi önkormányzat nem akarta megadni a közfoglalkoztatottként dolgozó Feketének járó segélyt, mert állításuk szerint nem kapták meg a munkaügyi központtól a szükséges papírokat. Az Utcajogász ügyvédei végül elérték, hogy egy évre visszamenőleg kapja meg Fekete a havi 22 800 forintos összeget.

Jelenleg pedig egy munkahelyi diszkriminációs ügye fut. A férfi közfoglalkoztatott kertészként dolgozik, főleg füvet kell gyűjtenie, illetve mivel most itt az iskolakezdés, tankönyveket is pakol. De a közmunkások koordinálását ellátó központban elvileg irodai munkára közvetítették ki, vélhetően azért, mert Fekete idén már 61 éves lesz. Csak a munkaadója nem volt hajlandó ezt elfogadni. Hiába van érettségije, mivel az elmúlt években mindig utcai munkát végzett, most sem akarták egy irodában leültetni. Ezt támadta meg bíróság előtt az Utcajogász segítségével.

Szintén a téren találkoztunk Máriával, akit egy csalási ügyben segített az Utcajogász. A lakhatási szegénységben élő nőt termékbemutatóval egybekötött buszos útra szervezte be egy cég, ahol aztán szimplán átverték, és az ígértnél sokkal drágábban adtak el neki egy terméket, amit az unokáinak nézett ki ajándéknak. A helyszínen közölt összeghez képest később kiderült, hogy sokkal többet kell fizetnie.

Ügyvédhez fordult, de mint később kiderült, ügyvédje összejátszott a csalókkal, első fokon az is lett az ítélet, hogy ki kell fizetnie az összeget. Több százezer forintos tartozása lett hirtelen, ekkor talált rá az Utcajogászra. Fellebbezés és három újabb tárgyalási forduló következett, mire megszületett az ítélet: levették róla az adósságot, sőt, még kártérítést is megítéltek számára.

A története itt még nem ért véget, mert az első körös ügyvéd ismét felbukkant és ebből a kártérítésből csípett le egy részt magának. Az Utcajogász ekkor a kamarához fordult, ezzel sikerült elérniük, hogy Mária a teljes összeget visszakapja.

Ez a két történet is megmutatta, amiről Tóth is beszélt nekünk: hogy nagyon sokféle ügyekkel keresik meg őket emberek. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a kilakoltatással kapcsolatos esetek száma is, és a városban valószínűleg híre ment, hogy van egy szervezet, amelyik vállalja ilyen ügyek képviseletét is.

Kezdetben nem volt könnyű dolguk, mert általában csak az utolsó pillanatban találkoztak kilakoltatási ügyekkel, amikor már a végrehajtó jelentkezett be. Az utóbbi időben viszont egyre több az olyan ügy, ami már korai szakaszban eljut hozzájuk, ilyenkor pedig sokkal nagyobb a jogi mozgásterük, hogy segíthessenek.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként vannak kerületi önkormányzatok Budapesten, ahol mára már jól ismerik az Utcajogász tagjait. A szervezet ugyanis nem csak a hagyományos jogi eszközökkel dolgozik, de ha szükséges, A Város Mindenkié szervezettel együttműködve rendszeresen tárgyalnak is polgármesterekkel, képviselő-testületekkel. Ilyenkor a cél az, hogy már a bírósági szakasz lezárultával is megelőzzék a kilakoltatást.

Bár az ilyesmit nehéz pontosan felmérni, de az biztos, hogy a fiatal jogászok megjelenése a hajléktalan emberek mellett sokat lendített az ügyeik helyzetén. Az Utcajogásznak több olyan ügyfele is volt, aki tökéletesen tisztában volt ügyével, ismert minden papírt és részletet, mégsem tudtam érdemben képviselni azt, mivel a vele szemben ülő hivatalnokok és képviselők nem tekintettek rá egyenlő státuszú tárgyalófélként.

A szervezetnél sokáig mindenki önkéntesként dolgozott, most az OSI támogatásából először van egy fő állású alkalmazottjuk. Nemrég egyesület lettek, ezzel a cél, hogy professzionálisan működő jogvédő szervezetté váljanak, de így a jövőben könnyebb lesz támogatni is a munkájukat. Erre legközelebb amúgy az általuk szervezett utcajogászbálon adódik majd lehetőség.