Kijöttek a második negyedéves GDP részletes számai. Azt már két hete közölte a KSH, hogy 2,6 százalékos volt a bővülés, ami, ha kiigazítjuk a naptárhatással és a szezonális tényezőkkel, a jóval kevésbé erős 1,8 százalékra mérséklődik. De van néhány elég aggasztó jel a most megismert számok között.
A magyar gazdaság növekedése így alakult az utóbbi években:
Itt azt látni, hogy a második negyedévben ugyan javított a GDP az első negyed iszonyatosan gyászos, Európa leggyengébb teljesítménye után, de továbbra egyértelmű, hogy 2013 vége óta egyre lassabb a növekedés. Évi két százalékos bővüléssel se érnénk be az európai átlagos egy főre utó GDP-t a következő száz évben, de a mostani trendek alapján azért is izgulni kell, hogy egyáltalán a két százalék is meglegyen.
Ami még aggasztóbb, az az, hogy mi hajtja a gazdaságot, pontosabban, hogy mi nem:
A fenti grafikonon a beruházási rátát látjuk, tehát hogy az adott negyedévi teljesítmény mekkora részét használják fel új beruházásokra. A közgazdászok azt szokták mondani, hogy húsz százalék alatt még az amortizációt sem tudják pótolni a vállalatok. Magyarország esetében viszont az látszik, hogy 2013 és 2015 között is csak az EU-s pénzek rohamtempójú lehívása (és elégetése) dobta meg ezt a mutatót.
Az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal kevesebb volt a beruházás, a beruházási ráta pedig mindössze 18,3 százalék volt.
Az már korábban kiderült, hogy nem csak az állami/EU-s beruházások teljesítenek tragikusan, a magángazdaságban is egyre kevesebb új projektet valósítanak meg a vállalatok.
Javult viszont a háztartások fogyasztása, ebben a negyedévben 4,6 százalékkal; a kiskereskedelmi forgalom 7,7 százalékkal bővült. Kérdés, hogy ez a trend egy ilyen gazdasági struktúrában meddig folytatódhat drámai versenyképesség-romlás nélkül: a fogyasztás javulását az emelkedő bérek táplálják, aminek inkább a munkaerőpiaci szűkösség az oka, mintsem a termelékenység javulás.
A gazdasági ágazatokat nézve az építőipar még mindig nagy erővel húzza lefelé a magyar növekedést (ezúttal 23,6 százalékkal maradt el a teljesítmény az egy évvel korábbitól, szintén az EU-s pénzekből megvalósuló fejlesztések visszaesése miatt).
Az ipar viszont legalább hozzá tudott tenni a második negyedéves növekedéshez (3,9 százalékkal bővült ez az ágazat), de az megint rossz jel, hogy – mint a KSH egy külön közzétételben jelezte – júliusban újra zuhanni kezdett.
Annyi mentsége van a magyar gazdaságnak, hogy az egész EU-nak bénán ment ebben a negyedévben, így sikerült belesimulni a középmezőnybe. Egyedül Románia megy, mint az őrült:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.