Orbán-közelben dézsmálják az EU-s startuppénzeket
2016 szeptember 07., 03:02
Döbbenetesen szétlopták az EU-s kockázatitőke-programot
Átfogó elemzés jelent meg a Figyelő csütörtöki számában a 2009 legvégén indult Jeremie alapokról: a lap összeszedte a Bisnode segítségével egy híján 250 cég adatait, amiket megtoltak az EU-s kockázatitőke-pénzekből. (Az állami hivatalok egyáltalán nem vezetnek, és pláne nem adnak ki adatokat az egyébként magyar közpénzből is működő programról).
A cikkből kiderül, hogy a Forbes által feldolgozott, Tombor-Gansperger (korábban Heim) érdekeltségű Morando Zrt. esete egyáltalán nem kirívó, sőt, inkább átlagos.
Az alapok összesen több mint 127 milliárd forint befektethető vagyonnal rendelkeznek, amiből 87 milliárd jött EU-s, illetve magyar állami támogatásból.
Az elemzés szerint 4-5 alap fektet csak be profin, jó növekedési potenciállal bíró cégekbe (leginkább az Euroventures, a Portfolion és a DBH Investment), a többi húsz viszont vagy nem is igazán csinál semmit, vagy döbbenetesen rosszul, mutyigyanúsan fektet be. Nem hogy új Prezik vagy LogMeIn-ek nem jöttek létre, zömében inkább csak kilopták a pénzt.
Az alapkezelők összesen 3 milliárd forint eredményt értek el 2010 és 2015 között, ennek a háromnegyedét nem fektették be újra, hanem az alapkezelők tulajdonosai kivették osztalékként. Emellett 5 milliárd forintot kifizettek bérekre és járulékokra. Tehát a tőke kirívóan magas aránya megy el működésre és arra, hogy az alapkezelők megtömjék saját zsebüket.
A cégadatokból az is kiderül, hogy a Jeremie-alapok átlagosan 400 milliót fektettek be vállalatonként, ennek a pénznek a nagy részét azóta már el is költötték.
És mit kapott cserébe a magyar gazdaság?
2015-re összesen 1453 darab munkahely volt a Jeremie-pénzekből megtámogatott cégekben.
A Figyelő számításai szerint egyetlen munkahely 81 millió forint támogatásba kerül. Ez alapján egyszerűbb lenne egyszerűen kiosztani a pénzt az alkalmazottaknak.
Minden harmadik támogatott cégnek nem volt árbevétele még 2015-ben sem, a teljes mezőny tavaly 7,8 milliárd forint veszteséget hozott létre. Összesen 35 cég volt a nyereséget a 249-ből. A helyzet akkor sem lesz sokkal jobb, ha csak a 2009-ben elindult, első körök alapkezelők által támogatott, tehát már némi múlttal rendelkező cégeket vizsgáljuk.
Remek lehetőség a Jeremie-program azoknak, akik simán csak ki akarják venni az állami támogatást, és át akarják helyezni azt a saját zsebükbe. Elég elkölteni a pénzt egy papíron létező feljesztésre (ez a "k+f módszer"), vagy beköltöztetni a cégeket egy saját irodaházba és magas bérleti díjat fizetni (ez az "ingatlanos módszer"). De lehet költeni rengeteg pénzt más (pl. ügyvédi, kommunikációs, tanácsadási) szolgáltatásokra is.
Mindez azt jelenti, hogy ha valaki csak arra indított egy Jeremie-alapot, hogy beszívja az EU-s és magyar támogatást, lehívja az alapkezelői díjakat, majd a létrehozott cégekből a saját cégeitől vegyen drágábban szolgáltatásokra, akkor úgy is pozitív szaldóval zár, ha minden létrehozott cége katasztrofális üzleti bukás lett.
És a slusszpoén:
Természetesen folytatni akarják a programot a nyilvánvaló bukás ellenére, írja a Figyelő, sőt, a pénzeső még nagyobb lesz:
már gründolnak egy 50 milliárdos, és egy másik 100 milliárdos programot.
Előbbit kutatási hivatal (NKFIH) és az MFB indítaná, utóbbi pedig a mostani Jeremie program utóda lenne.
További részletek a mai Figyelőben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.