Az ipari termelés 4,7 százalékkal csökkent júliusban az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított mutató 0,1 százalékos csökkenést jelzett, mivel idén kettővel kevesebb munkanap volt - erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz viszonyítva az ipar kibocsátása 0,4 százalékkal csökkent júliusban.
Az adatok megegyeznek a múlt héten kiadott első becsléssel.

Az ipari export 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a mintegy 40 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,1 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export csaknem egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 3,4 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal visszaesett, ezen belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt, 95 százalékot képviselő feldolgozóipar termelése 4,7, a csekély súlyú bányászaté 18 százalékkal csökkent 2015 júliusához viszonyítva. Az energiaipar - villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - kibocsátása 4,4 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene ötben nőtt, a többiben csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 31 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 8,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A visszaesés modellváltással, valamint a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze. A két meghatározó - az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó - alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 12,8 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,4 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből több mint 10 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 38 százalékkal nőtt, míg a kisebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása viszont 13,2 százalékkal visszaesett.

A kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 9,0 százalékkal nőtt a hazai eladások élénkülése miatt, a kivitel viszont csökkent.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,2 százalékkal csökkent, ezen belül az új belföldi rendeléseké 6,3, míg az új exportrendeléseké 5,1 százalékkal esett vissza 2015 azonos hónapjához képest.

Az összes rendelésállomány 4,0 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.

Az év első hét hónapjában az ipari termelés 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 2,0 százalékkal csökkent.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban csökkent, a Nyugat-Dunántúlon 4,7, a Közép-Magyarországon 2,9, az Észak-Alföldön pedig 0,9 százalékkal. A többi négy régióban 0,6 és 16,6 százalék közötti növekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt a Dél-Dunántúlon.