A belügy elismeri, hogy "valami történt", de nem indul bizottsági vizsgálat az újságíró elleni titkosszolgálati akció miatt

Nem indul tényfeltáró vizsgálat a nemzetbiztonsági bizottságban az újságíró elleni titkosszolgálati akció miatt, mert a kormánypárti többség leszavazta azt. Ez a legfontosabb eredménye egy hosszú napnak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában.

Múlt héten írtunk arról, hogy az AH munkatársai felkerestek egy magyar újságírót, elővették a magánélete részleteit, és „titkos együttműködésre” akarták rávenni. A BM még aznap kiadott egy közleményt, amiben nem cáfolta a hírt, de közölte, a szolgálat hibátlanul végzi a munkáját. Ellenzéki kezdeményezésre aztán a szakbizottság elé került az ügy, ez ült össze csütörtökön. Megjelent Kiss Zoltán, az AH főigazgatója és Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára is.

A zárt ülés csütörtökön szokatlanul hosszúra nyílt – mint megtudtuk, azért, mert az AH és a BM olyan részletes prezentációval készült, amilyet a bizottság tagjai még nem is láttak tőlük. Hogy a BM verziója szerint mi történt, arról már nincs pontos képünk. Az AH főigazgatója nem válaszolt kérdésünkre, Tasnádi László államtitkár pedig fenntartotta azt az állítását, hogy a BM hibátlanul végzi a munkáját, de azt elismerte, hogy

„valami történt”:

Az ülés után a képviselők elmondták, ők hogyan értékelték a hallottakat. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint „van ügy”, de ennek tisztázása éppen a ténymegállapító bizottság dolga lenne, amit az ellenzékiek kezdeményeztek, a kormányoldal viszont leszavazott. Az ellenzéki képviselők egyébként úgy értékelték, a BM és a szolgálat nyitott lett volna a vizsgálatra, és nem értik, a fideszesek miért nem akarták, mert ez így mindenképpen azt a látszatot kelti, mintha takargatnának valamit.

A jobbikos Mirkóczki Ádám és az LMP-s Szél Bernadett is úgy érezték, hogy a belügyi előadás „árnyalta a képet”, és voltak olyan kérdések, amikre választ kaptak, de sok minden másra nem. Csak a fideszes Németh Szilárd állt bele nagy lendülettel, hogy szerinte hazugság, amit a 444 cikke sugall. Igaz, amikor megkapta a kérdést, hogy ezek szerint az eset nem történt meg, azt válaszolta, „ezt nem mondtam”, de szerinte minden törvényesen, szakszerűen és rendeltetésszerűen zajlott. Németh szerint pedig ők nem akadályozták meg a további vizsgálatot, de mivel még „folyamatban lévő” ügyről van szó, egyelőre a BM vizsgálata tart.

Összefoglalva tehát az eset megtörténtét senki sem cáfolta, a BM viszont előadta a bizottságnak a saját verzióját, ami szerint minden törvényesen és szakszerűen ment.

Ungváry Krisztián történész szombati cikkében éppen erre figyelmeztetett:

„Előre borítékolható, hogy amennyiben ez a »ténymegállapító vizsgálat« nem indul el, akkor csak parasztvakításra számíthatunk. Az viszont igen tanulságos volna, ha a bizottság bármely tagja beterjesztené a »ténymegállapító vizsgálat« iránti igényét, de ezt a kormánytöbbség leszavazná.

Ebben az esetben válna teljesen nyilvánvalóvá, hogy takargatni kívánják a szennyest – más szóval ez nyílt beismerése volna annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal tevékenysége védhetetlen és menthetetlen.”

Lehet ugyan, hogy a BM-ben van vizsgálat, de ez azt jelenti, hogy a BM önmagát vizsgálja. Ami megmutatja, milyen nehéz helyzetben van az, aki úgy érzi, a titkosszolgálat visszaélést követett el vele szemben. A szolgálatokat ugyanis a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzi, de ha ott végső soron a többség leszavazza, akkor nem lesz vizsgálat. Az ellenzékiek ugyan utaltak arra, hogy ezzel nincs lezárva az ügy, és további lépéseket akarnak, de nem világos, hogy ez pontosan mit jelenthet.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.