A belügy elismeri, hogy "valami történt", de nem indul bizottsági vizsgálat az újságíró elleni titkosszolgálati akció miatt

Nem indul tényfeltáró vizsgálat a nemzetbiztonsági bizottságban az újságíró elleni titkosszolgálati akció miatt, mert a kormánypárti többség leszavazta azt. Ez a legfontosabb eredménye egy hosszú napnak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában.

Múlt héten írtunk arról, hogy az AH munkatársai felkerestek egy magyar újságírót, elővették a magánélete részleteit, és „titkos együttműködésre” akarták rávenni. A BM még aznap kiadott egy közleményt, amiben nem cáfolta a hírt, de közölte, a szolgálat hibátlanul végzi a munkáját. Ellenzéki kezdeményezésre aztán a szakbizottság elé került az ügy, ez ült össze csütörtökön. Megjelent Kiss Zoltán, az AH főigazgatója és Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára is.

A zárt ülés csütörtökön szokatlanul hosszúra nyílt – mint megtudtuk, azért, mert az AH és a BM olyan részletes prezentációval készült, amilyet a bizottság tagjai még nem is láttak tőlük. Hogy a BM verziója szerint mi történt, arról már nincs pontos képünk. Az AH főigazgatója nem válaszolt kérdésünkre, Tasnádi László államtitkár pedig fenntartotta azt az állítását, hogy a BM hibátlanul végzi a munkáját, de azt elismerte, hogy

„valami történt”:

Az ülés után a képviselők elmondták, ők hogyan értékelték a hallottakat. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint „van ügy”, de ennek tisztázása éppen a ténymegállapító bizottság dolga lenne, amit az ellenzékiek kezdeményeztek, a kormányoldal viszont leszavazott. Az ellenzéki képviselők egyébként úgy értékelték, a BM és a szolgálat nyitott lett volna a vizsgálatra, és nem értik, a fideszesek miért nem akarták, mert ez így mindenképpen azt a látszatot kelti, mintha takargatnának valamit.

A jobbikos Mirkóczki Ádám és az LMP-s Szél Bernadett is úgy érezték, hogy a belügyi előadás „árnyalta a képet”, és voltak olyan kérdések, amikre választ kaptak, de sok minden másra nem. Csak a fideszes Németh Szilárd állt bele nagy lendülettel, hogy szerinte hazugság, amit a 444 cikke sugall. Igaz, amikor megkapta a kérdést, hogy ezek szerint az eset nem történt meg, azt válaszolta, „ezt nem mondtam”, de szerinte minden törvényesen, szakszerűen és rendeltetésszerűen zajlott. Németh szerint pedig ők nem akadályozták meg a további vizsgálatot, de mivel még „folyamatban lévő” ügyről van szó, egyelőre a BM vizsgálata tart.

Összefoglalva tehát az eset megtörténtét senki sem cáfolta, a BM viszont előadta a bizottságnak a saját verzióját, ami szerint minden törvényesen és szakszerűen ment.

Ungváry Krisztián történész szombati cikkében éppen erre figyelmeztetett:

„Előre borítékolható, hogy amennyiben ez a »ténymegállapító vizsgálat« nem indul el, akkor csak parasztvakításra számíthatunk. Az viszont igen tanulságos volna, ha a bizottság bármely tagja beterjesztené a »ténymegállapító vizsgálat« iránti igényét, de ezt a kormánytöbbség leszavazná.

Ebben az esetben válna teljesen nyilvánvalóvá, hogy takargatni kívánják a szennyest – más szóval ez nyílt beismerése volna annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal tevékenysége védhetetlen és menthetetlen.”

Lehet ugyan, hogy a BM-ben van vizsgálat, de ez azt jelenti, hogy a BM önmagát vizsgálja. Ami megmutatja, milyen nehéz helyzetben van az, aki úgy érzi, a titkosszolgálat visszaélést követett el vele szemben. A szolgálatokat ugyanis a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzi, de ha ott végső soron a többség leszavazza, akkor nem lesz vizsgálat. Az ellenzékiek ugyan utaltak arra, hogy ezzel nincs lezárva az ügy, és további lépéseket akarnak, de nem világos, hogy ez pontosan mit jelenthet.