Bahreinben a fellebbviteli bíróság leokézta a legnagyobb ellenzéki párt betiltását

Egy bahreini fellebbviteli bíróság helybenhagyta a királyság legnagyobb ellenzéki pártjának feloszlatását. Az al-Vaszat arab nyelvű hírlapnak nyilatkozva a síiták érdekeit védő Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetsége (al-Vefak) nevű tömörülés ügyvédei elmondták: 45 napjuk van, hogy újabb fellebbezést nyújtsanak be a bahreini semmítőszékhez.

A párt sorsáról még július közepén az el-manámai közigazgatási bíróság döntött, ami egyúttal elrendelte a tömörülés vagyonának lefoglalását is az „államkincstár javára”.

Az ellenzéki párt feloszlatását a bahreini igazságügyi minisztérium meg az iszlám és vallási ügyek minisztériuma kezdeményezte. A bahreini hatóságok azt vetették a főleg síita politikai csoportokból szerveződött al-Vefak szemére, hogy nem tiszteli a törvényeket, és támogatja a terrorizmust. A demokratikus reformokat követelő párt irodáit bezárták, és befagyasztották számláit is, amit Washington és emberi jogi szervezetek is bíráltak.

Ebrahim Mahmood Ahmed Abdulla, a Bahreini Királyság új budapesti nagykövete átadja megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek a Sándor-palotában 2015. március 9-én (Fotó: Soós Lajos / MTI)

Az al-Vefakot vezető Ali Szalmán sejk most börtönbüntetését tölti rendszerellenes összeesküvés és engedetlenségre való felbujtás miatt. A 2015 júniusában 4 év börtönre ítélt politikai vezető büntetését kilenc évre hosszabbították az idén május végén. A csoportosulás szellemi vezérének, Sejk Ísza Kászimnak az állampolgárságát június 20-án vonták be a hatóságok, mondván: „szélsőséges vallási környezetet” teremtett az országban, és külföldi hatalmakhoz köthető szervezeteket létesített.

A Perzsa-öbölben fekvő 1,3 milliós, többségében síita lakosságú kis monarchiában 2011 februárjában tört ki rendszerellenes tiltakozás. Az elégedetlenkedők a több mint k200 éve hatalmon lévő, az iszlám vallás szunnita ágához tartozó dinasztia jogköreinek korlátozását, valódi alkotmányos monarchia bevezetését és a síitákat érő hátrányos megkülönböztetés felszámolását követelték. Az országban időről időre azóta is előfordulnak hasonló megmozdulások. El-Manáma a síita Iránt vádolja azzal, hogy viszályt szít a szunnita királyságban, az al-Vefakot pedig azzal, hogy „külföldi struktúrák” részét képezi. (MTI)