Mit tehet egy Balaton-parti város, ha éppen akkor úszik orrfacsaró bűzben, amikor a leginkább nem kéne? Amúgy is kellemetlen, de melegebb időben pláne, a hely tele van turistával, nyaralókkal:

Augusztus 8.

„Túl későn csuktam be az ablakokat. Az egész házban terjeng a bűz.”

Augusztus 24.

„Ismét rothadó bűz terjeng!”

Augusztus 30.

„Jelenleg is kibirhatatlan a bűz füzfőgyártelepen!!!”

Szeptember 3.

„Jánoshegy utcába Megérkezett a napi dózis!!! 😞”

Szeptember 8.

„Szép napot!!!Ma fent voltunk Gyártelepen délelött.A gyerekek a bölcsibe(gondolom oviban is)kint voltak az udvaron.Borzongtam a szagtól ami körbeveszi szeretett településünket!!!Kérdem én mint Édesanya,hogy ezt gyermekeinknek el kell viselni,igy felnőni hogy szarszag veszi őket körül???Valamit lépni kelle az illetékesnek!!!”

Szeptember 9.

„Egy kedves nyaraló vendég kérdezte épp az imént :ne haragudj,nem tudod mi az a borzalmas dögszag?!” 

Szeptember 18.

„Jánoshegy utcában a maximumon a szag!”

Szeptember 21.

„Papkeszi 7.00 óra környéke. Indulás az iskolába. Ajtó kinyit. Orrfacsaró bűűűűűz. Az ember majdnem összehányja magát. Sosem lesz vége?????????”

Kint bizony nem lehet megmaradni

A „Balatonfűzfő, ahogy mi látjuk” Facebook-csoportot nem ajánljuk azoknak, akik már a jövő nyárra gondolnak, és a pihenésüket tervezik Balatonfűzre, netán ott vennének nyaralót.

Miután Facebook-csoport, akár az is előfordulhatna, hogy pár rigolyás ember kelti a hangulatot, de a jelek szerint nem erről van szó:

„Sajnos most már lassan évről évre visszatérő probléma településünkön az a különösen nyáron, a reggeli és esti órákban érezhető intenzív szaghatás, mely elsősorban Fűzfőfürdő, és időnként Gyártelep lakosságát készteti arra, hogy behúzódjon a lakásába, mert kint bizony nem lehet megmaradni.”

- írja a település alpolgármestere, Erdősi Gábor, aki szerint

„a probléma nemcsak az itt élők életminőségére van negatív hatással, hanem a nálunk nyaraló vendégeket is elriaszthatja”.

A bűzben fürdő városrész lakói egyértelműen a Fűzfő és Királyszentistván határán lévő hulladékkezelőt azonosították be a szag forrásaként.

Hogy került az oda?

2005-ben kezdtek el udvarolni a környék lakóinak, hogy legyenek szívesen befogadni ezt a szuper kis hulladékfeldoglozót, ami Veszprém megye 160 településének szelektív hulladékát gyűjtené be és dolgozná fel. A projektre ígért hárommilliárd forintot az EU, de a feldolgozót sehol nem látták szívesen. Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium öt évig keringett a megyében megfelelő helyszínt keresve, úgy tűnt, hogy kifutnak az időből, végül Királyszentistván, Vilonya és Papkeszi lakosait sikerült megfőzni.

Akkor arról volt szó, hogy ez nem szeméttelep lesz, hanem valóban hulladékfeldolgozó, ami szinte szagtalan lesz. Mégpedig azért, mert „a magas szervesanyag-tartalmú részt levegőtől elzárt, szabályozott körülmények között, a hulladékban lévő mikroorganizmusok segítségével lebontjuk", ami aztán kikerül, annak már lényegében nincs szaga.

Hogy kedvet csináljon a hulladékkezelő befogadásához, az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium 100 millió forint „szabadon felhazsnálható fejlesztési forrást" adott Királyszentistvánnak, Litérnek, Papkeszinek és Vilonyának. Ezen felül három évig ingyenes szemétszállítást, további három évig 50 százalékos kedvezményt ajánlottak fel Királyszentistván, Papkeszi és Vilonya lakóinak. Továbbá 15-20 munkahelyet is ígértek és azt is, hogy figyelembe beszik a környező települések igényeit is a tervezésnél, például védőerdőt alakítanak ki.

A 14 hektáros területen 16 hónap alatt épült meg a feldolgozó, 8 milliárd forintból, amiben 4,7 milliárd forint volt az uniós pénzt, a maradék költségen 4:1 arányban osztott az állam és a 160 önkormányzatból álló Észak-Balatoni Hulladéktársulás.

A modern Közép-Európa büdös

Talán felesleges is mondani, hogy Közép-Európa legmodernebb hulladékkezelőjét ígérték. Egy éves csúszással, 2011-ben adták át, bár a próbaüzem utolsó napjaiban, május 10-én éjszaka a mechanikai fogadó csarnok kiégett. Ez már eleve okozott problémát a működésében, aztán elég hamar kiderült, hogy a telep rettenetesen büdös.

Nem kéne annak lennie, mert ugyan van a telepen egy 66 ezer négyzetméteres szabad felületű hulladékdepónia, de oda elvileg csak olyan szemét kerülhetett volna, amit zárt konténerekben szállítanak oda, majd a válogatócsarnokban szétbontják, aprítják, biológiailag kezelik, és csak a gyakorlatilag komposztminőségű „szemét” kerülhetne a depóniára.

2012-ben már panaszkodtak a környékbeliek a szagra, ami nyári délutánokon intenzívebb lett, estére meg annyira elviselhetetlen, hogy a melegben is zárt ablakoknál aludtak.

Egy évig nem történt semmi, ekkor az üzemeltető cégnél azt mondták, hogy ők mindent szabályszerűen csinálnak. Igaz - bármit is jelentsen ez - alternatív üzemmódban működtek 2013-ig, de - ígérték - májustól már új technológiát alkalmaznak, így június közepétől biztosan nem lehet semmilyen, a telepről származó szagot érezni.

Történt ez három éve, és még most nyáron is bűzben úszott a környék, Fűzfő jó része is, ahová átfújta a szagot a szél, de a szomszédos települések is kaptak a szagból.

A lakók tiltakoztak, a hatósághoz fordultak, aláírásokat kezdtek gyűjteni, a fűzfőiek az önkormányzattól várták, hogy lépjen valamit. Különösen azért, mert Fűzfő is tulajdonosa a telepet üzemeltető Észak-Balatoni Hulladéktársulásnak. Igaz, sokan azok még, a hulladékuktól itt megszabaduló 160 település mindegyike, de mégis.

A nagy büdös hallgatás

A panaszok miatt a telepet többször vizsgálta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, még egy lakossági meghallgatást is tartottak tavaly, de teljesen érthetetlen módon arról már senkinek nem adtak tájékoztatást, hogy milyen eredményt hoztak a vizsgálatok. Az önkormányzatnak sem, annak ellenére, hogy Fűzfő, Királyszentistván, Papkeszi és Balatonkenese is kezdeményezett vizsgálatot.

Erdősi Gábor alpolgármester erről azt írta a Facebookon

„Ami ettől is szomorúbb - s itt tart most az ország - hogy sem a meghallgatáson megjelenteket, sem az önkormányzatot nem tájékoztatták a lefolytatott vizsgálat eredményéről. Mivel ez nem történt meg, ezért telefonon érdeklődtünk az ügy állásról, viszont az ügyben eljáró szakhatóságon azt a választ kaptuk, hogy a vizsgálat már régen volt, s nem tudják kihez tartozott az ügy. Ekkor hivatalos megkeresését írattam a hivatallal, hogy így talán kapunk választ a kérdésünkre. A válaszra hetek óta várunk...Ennyire nem számít nemhogy egy állampolgár, de még egy önkormányzat szava sem.”  

Hogy valami nem stimmel, azt bizonyította a szeméttelepet ellepő paktányok és madarak tömege is. Ha minden úgy működne, ahogy ígérték, és ahogy szabályos, ennek nem szabadna megtörténnie, mert a kezelőből kikerülő hulladékban semmi olyan nem maradna, ami táplálékul szolgálhatna az állatoknak.

link Forrás

A helyzet még ennél is rosszabb, nemhogy nem ártalmatlanítják megfelelően a hulladékot, de az áprilisban a miniszterhez forduló szocialista képviselők szerint a szemetet válogatás, feldolgozás és biológiai kezelés nélkül, a műanyagot tartalmazó bálahalmazokat egymásra rakva „deponálják” a hulladékot, ahova gyakran kerül autógumi, festék és más veszélyes hulladék is. Mindez a a Balaton szomszédságában, azon a telepen, amit a tulajdonosai úgy hirdetnek: „Itt tiszta Európa épül. ”  

Nemcsak a szocialisták, Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is megkérdezte Fazekas Sándor agrárminisztert a büdös telepről.

A miniszter a napokban megjelent válaszában azt írta, hogy a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya idén több alkalommal (áprilisban, májusban, júniusban) is tartott helyszíni ellenőrzést a telephelyen.

„Az ellenőrzések során a hatóság több olyan szabálytalanságot is feltárt, amelyek bűzhatása a lakosságot zavarta.”

Ezért pénzbírságot szabtak ki, és intézkedési terv benyújtására kötelezték a céget.

„A benyújtandó intézkedési tervben foglaltak végrehajtásával várhatóan megszűnik a lakosságot zavaró bűzhatás.”  

A témában feltett másik kérdésre válaszolva Fazekas azt is elárulta, hogy a büntetés mindössze 400 ezer forint volt, bár „ez közelít a kiszabható összeg felső határához. A bírság — újabb szabálytalanságok feltárása esetén — ismételten kiszabható”.  

Erdősi alpolgármester szerint az önkormányzat erről sem kapott semmiféle hivatalos tájékoztatást. Időpontot kért viszont egy teleplátogatásra, ami másodszorra össze is jött. Először azért kellett halasztani, mert ellenőrzés volt a cégnél. Egy veszprémi képviselő, Hartmann Ferenc - aki egyébként korábban volt a hulladéktársulás elnöke - még tavasszal egyszerűen bement a telepre, hogy megnézze mi folyik ott és fényképezzen is.

Szerinte szemétteleppé vált a hulladékkezelő.

Ezen kiakadt a hulladékkezelő társulás elnöke. Czaun János szerint illetéktelenül hatolt be a veszprémi képviselő a telepre (a veszprémi önkormányzat is tagja a tulajdonos társulásnak), ahol ráadásul az elmúlt tíz évben semmiféle szabálytalanságot nem találtak a hatóságok. Ekkor már túl volt az április vizsgálaton a telep, ami Fazekas miniszter szerint is szabálytalanságokat tárt fel.

Ha igaz, amit Czaun állít, hogy korábban mindent rendben találtak a hatóságok, akkor valami csoda lehetett, hogy korábban is büdös volt. Kerestük a hatóságot, későbbre ígértek választ. Kerestük a hulladékfeldolgozó üzemeltetőjét is, de hiába.

A most, a hét elején a telepet bejáró alpolgármester beszámolójából az derül ki, hogy valóban büdös van, a biológiai érlelőben. Ez ugye az a folyamat, ami az előzetes ígéretek szerint a levegőtől elzárt, szabályozott körülmények között kezdődik, aztán már szagatlan a feldolgozott hulladék.

Ott volt a bejáráson a hulladékkezelő társulása elnöke, Czaun János is, aki szerint nem kizárható, hogy a deponiába, vagyis a szabadba kerülő, már nem hasznosítható hulladékba időnként le nem bomlott, szerves hulladék kerül. Ezt az előzetes ígéretekben szintén kizárta a cég, „A kikerülő anyag biológiailag stabilizált, nem kerül bele olyasmi, ami a rágcsálóknak vagy madaraknak táplálékot jelentene.”

Így viszont már érthető, miért keringenek folyamatosan madarak a deponálok felett.

Mindenesetre a hatósági vizsgálat után elkezdték a deponiát földdel letakarni, és töltést és véderőt is kezdtek kialakítani (hat évvel az üzem elindulása után).

Könnyen lehet, hogy egyszerűen Fűzfő büdös

Erdősi azt írta még a bejárás előtt a Facebook-csoportba:

„Azt azonban látni kell, hogy ez a beruházás kormányzati hátszéllel valósult meg uniós forrásból, fenntartási időszak még közel 20 év, arra esély sincs, hogy ez a tevékenység be legyen szüntetve itt a Balaton közelében. A reális cél az lehet, hogy a technológiai előírások teljes betartására szorítsuk a konzorciumot. Mert, bár ez a szelektálási, tömörítési, deponálási technológia közel sem nevezhető korszerűnek, viszont hivatalosan zárt rendszerű, ami olyannyira működőképes lehet, hogy pl. Graz-ban lakóövezetben működik ilyen technológiával hulladékfeldolgozó, gyakorlatilag nulla emisszióval.”

Majd az üzemlátogatás után:

„Az üzemlátogatás tapasztalatait összegezve, sem kizárni, sem megerősíteni nem tudom azt a közvélekedést, hogy a Balatonfűzfőn érezhető szag forrását egyértelműen és csak itt kell keresni. Mindenképp megjegyzendő, hogy a hulladéklerakó közvetlen közelében több más kibocsájtó is tevékenykedik, például működik itt szemétégető, szennyvíztelep, foglalkozik itt cég savátfejtéssel és a közelben mezőgazdasági tevékenység (trágyázás) is folyik. Könnyen előfordulhat, hogy egyenként az előírt határértéket meg nem haladó szagforrások bizonyos időjárási körülmények között összeadódnak, vagy legalábbis egymást erősítik. Továbbá kérdéseket vet fel az is, hogy a tőlünk meglehetősen távol eső észlelésekre (pl. Fejér megye, Tihany) lehet-e ez a hulladéklerakó a válasz.”

Vagyis, további jó hírként a helyieknek, Fűzfőn bőven van más bűzforrás is. Mindenesetre a település polgármestere, Marton Béla a környékbeli településekkel összefogva kezdeményezne átfogó szagvizsgálatot.

Végül a beszámolóban az alpolgármester megdicsérte azt a „tiszteletre méltó civil kurázsit, mely az ügyben megmutatkozott”.  

UPDATE:

Marton Béla, Fűzfő polgármestere a cikk megjelenése után levelet írt lapuknak. Ebben azt írja, hogy „az utóbbi néhány évben egyre erőteljesebben tapasztalható, hogy térségünkben napi időszakossággal elviselhetetlen bűz terjed az ipartelep és a hulladékkezelő irányából. A valódi forrás meghatározása, hatásának vizsgálata meghaladja egy-egy önkormányzat lehetőségét, hatáskörét, de kijelenthető, hogy a szennyezés forrása az iparterületen működő hulladékégető, a szennyvízkezelő, egyes vegyipari üzemek, mezőgazdasági területek, állattenyésztő üzemek, valamint hangsúlyosan a hulladékkezelő lehet”.

Edig hiába fordultak az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, hogy vizsgálja ki és tegyen lépéseket a légszennyező hatások visszaszorítására, megszüntetésére. Ezért azt javasolta, hogy a környező települések közösen forduljanak a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához, hogy tárják fel a térségben a légszennyező forrásokat, és a képviselők pedig s sorra fogják járni a környező üzemeket is. „Minden törvényes eszközzel továbbra is élni fogunk a kiemelt üdülőkörzetünk védelméért" - írja Marton Béla.