Ha a köztévén múlik, nem rontják el ezt a szép vasárnap estét az érvénytelenség emlegetésével

Már a választók hangulatba hozása is erős volt a köztévé hírcsatornáján, ha kötelező lett volna bekapcsolni mindehol az m1-et, meg lett volna az Orbán Viktor által emlegetett 100 százalékos részvétel. Talán majd legközelebb.

A szavazás idején ezt ment:

Ha a lelkesedés számítana, meglett volna a 105 százalék is, és amilyen állapotban vana közmédia, simán be is számoltak volna róla.

A gépezetet az sem akasztotta meg, hogy este hét órára már teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lesz érvényes a népszavazás.

Műsorvezetőcsere után lelkes jelentés jött, hogy a kormánybarát Nézőpont Intézet szerint 95 százalékos lesz a nemek többsége. Azt ugyan megemlítették, hogy 42 százalékra tippelik a részvételt, de hogy ezzel nem ugorják meg az éppen a Fidesz által 50 százalékra tett érvényességi küszöböt, arról egy hang sem. Mintha nem is lenne ott valami léc, amit át kellene vinni.

Teljesen érthető, hogy a köztévé nem akarta már a kampányba belefáradt embereket újabb vitákkal traktálni, ezért a stúdióba a nézőpontos Mráz Ágostont és a századvéges Lánczi Tamást hívta be.

A beszélgetés úgy indult, ahogy azt várni lehetett. Mráz Ágoston kijelentette, hogy szép eredményt ért el a kormány, ami sokmindenre feljogosíthatja. És azonnal kiosztott egy könyököst az érvénytelen szavazatok mellett kampányolóknak.

„Ha összevetjük a ráfordított energiát, hiszen a Kétfarkú kutya plakátjaival az is találkozott, aki nem akart, akkor azért nem tekinthető magasnak az érvénytelenek szavazatok száma" - mondta Mráz. (A szavazópolgárok 40 százaléka szavazott érvényesen, 6 százaléka érvénytelenül. Kampányköltségekben ez így nézett ki: kormány 10 milliárd forint vs. Kétfarkú 22 millió forint.)

A műsorvezető rákérdezett ugyan a részvételi arányra, de csak úgy, hogy mit szólnak hozzá, amire Lánczi azt mondta, hogy ők ugyan magasabb szavazóhajlandóságot mértéket pár hete, de jelezték - nyilván a kormány felé - hogy ötven százalék alatt várható a részvétel. Így legalább érthető, hogy miért visszakoztak már a szavazás előtt a kormánypártiak abból, hogy fontos az érvényességi küszöb megugrása.

Mráz segítette ki a bajból ismét a köztévét, amikor gyorsan bedobta, hogy a részvételi arányból kell kiindulni, hanem az abszolút számra érdemes ráfordulni, hiszen a 3,2 millió nem szavazat átütő sikernek tekinthető.

És békésen el is elemezgettek volna így, Mráz például azt mondta, hogy feltűnő a nyugati megyék aktivitása (bár nem nagyon érthető, hogy mi ezen a feltűnő, hiszen ott magas szokott lenni a részvételi arány, ahogy egyébként a köztévén is elhangzott az eredmények ismertetésénél), de Mráz nem állt meg itt. Szerinte azért mentek sokan szavazni a nyugati megyékben, mert sokan járnak ki Ausztriába és Németországba dolgozni, személyes tapasztalataik vannak a nyugat-európai migársnválságról, annak megoldatlanságról, amiről a többi magyar csak a média segítségével értesülhet. Mindezt tényleg a köztévén mondta, ahol más sincs, csak migránsozás.

Aztán a 23 perc és 22 másodperccel az eredményváró műsor indulása után beütött a ménkű. A jobbikos Mirkóczki Ádám sajtótájékoztatóját kapcsolták, ahol a képviselő azzal sokkolta a csak a köztévéről tájékozódókat, hogy a népszavazás ÉRVÉNYTELEN.

Ekkor derült ki, hogy mi szükség is van szakértőkre a stúdióban. Mráz és Lánczi reakciói a következők voltak:

  • a Jobbik szorult helyzetben van, mert elvileg a nemet támogatta, de nem kampányolt, erre itt van ez a 3,2 millió nem szavazat. Ha Mirkóczki fontosnak tartja az ország védelmét, de közben attól fél, hogy Nyugaton kudarcként emlegetik majd a népszavazást, akkor talán nem kellene rosszat mondania a szavazásról, és az érvénytelenséget emlegetni, érvet szállítva ezzel Brüsszelnek.
  • a Jobbik a felelős az érvénytelenségért.
  • mindenáron meg akarják különöztetni magukat a Fidesztől, mert nem tudják észrevétetni magukat a kormánypárt mellett.

Utóbbi mondjuk többet mond el egy európai kormánypártról, mint egy szélsőjobboldali alakulatról, de erre a szakértők nem tértek ki.

Miután lerendezték a Jobbikot, jött pár diadaljelentés, hogy törtélemet írnak a nemek, majd egy újabb sajtótájékoztató következett, ahol az MSZP-s Molnár Gyula beszélt az érvénytelenségről.

Ezután a műsorvezető kénytelen volt megkérdezni, hogy mi van, ha nem érvényes a népszavazás. 99 perc telt el a műsor kezdete óta, addig tényleg úgy elvoltak az érvénytelenség nélkül, mint Orbán Viktor újságírók nélkül a sajtótájékoztatóján. A valóság egy másik részének beszűrődése a műsorba kicsit nagyobb munkára ösztökélte a kormánypárti szakértőket, de megoldották.

Mráz szerint a népszavazás érvényességét megkérdőjelezni azért hamis, „mert ha úgy tetszik, csak félmillió igen szavazat hiányzott ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, a nem szavazatok hozták a tőlük elvárhatót.”

Lánczi pedig egyszerűen kizárt pár millió embert a játékból. Róluk azt mondta, hogy   „pontosan tudjuk, hogy az emberek egyharmada Magyarországon semmilyen szavazáson, választáson nem vesz részt, ők nem is részei a demokratikus versenynek.”

Abban nagyon egyetértettek, hogy az ellenzék becsapja magát, ha a saját sikereként és a kormány kudarcaként állítja be, hogy nem lett érvényes a népszavazás. „Magukat is félrevezetik, ha elhiszik mindazt, amit mondanak”, illetve „annak ellenére, hogy minden létező módon próbálták ellehetetleníteni a népszavazást, és mégis ilyen magas lett a nemek aránya, az mindenképpen a kormánypárt sikere.”

Amikor pedig az LMP is beállt az érvénytelenség miatt huhogók táborába, akkor a reakció annyi volt, hogy az a kicsit izzadságú szagú ellenzéki magyarázatsorozat egyik újabb állomása.

Végül sokadik nekifutásra Mráz egy mondatban foglalta össze, mit is kell gondolni erről az egészről:

„Az ellenzéki pártok egyik kommunikációs trükkje volt az érvényességi küszöb totális fontosságának a túlhangsúlyozása, jelentősége nagyon minimális.”

Az az egy apróság nem hangzott el a műsorban, miközben térdüket csapkodják a szakértők a röhögéstől, hogy éppen a Fidesz emelte fel ötven százalékra az érvényességi küszöböt.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.