• Két, a világpolitika szempontjából is fontos hír történt hétfőn: az amerikai külügyminisztérium szóvivője egyrészt bejelentette, hogy vége az amerikai-orosz tárgyalásoknak a szír tűzszünetről.
  
• Másrészt pedig Putyin jelezte, hogyha csak Washington nem teljesíti a feltételeiket, felfüggesztik a fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtását.
  
• Nézzük sorban:

"Az Egyesült Államok felfüggeszti a kétoldalú kapcsolatokat, amelyeket azért létesítettek, hogy fenntartsák a fegyvernyugvást" - mondta John Kirby, aki szerint ez nem volt könnyű döntés, de azért hozták meg, mert Oroszország nem tartja be a tűzszüneti feltételeket, főként, ami a humanitárius vonatkozású kötelezettségeket illeti.
Közölték azt is, hogy Washington visszavonja az embereit abból a közös orosz-amerikai központból, amely a katonai együttműködést és hírszerzést koordinálta volna, ha betartják a tűzszünetet.

"Sajnálatos módon Oroszország nem teljesítette, amit vállalt (...), nem akarta vagy nem tudta elérni, hogy a szíriai rendszer csatlakozzon azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket Moszkva vállalt" - mondta Kirby.

A moszkvai külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, és a szóvivője útján azt állította, hogy az Egyesült Államok megpróbálja Oroszországra hárítani a felelősséget a tűzszünet kudarcáért. Marija Zaharova azt is kijelentette, hogy Washington nem teljesített kulcsfontosságú feltételeket a Moszkvával kötött egyezségből, miközben Oroszország igyekezett érvényben tartani a megállapodást.

Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja ugyancsak mélységes sajnálatát fejezte ki, ugyanakkor biztosított afelől, hogy a világszervezet továbbra is folytatja a munkáját a szíriai konfliktus politikai rendezésének érdekében. "Az ENSZ sosem fogja sorsára hagyni a szíriai embereket" - fogalmazott de Mistura.

Aleppóban a sorozatos légitámadások miatt hétfőre teljesen használhatatlanná vált a keleti városrész legnagyobb kórháza. A károkat már nem lehet kijavítani - közölte egy civil csoport, a Szíriai Amerikai Orvosi Társaság.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint a városban több mint 400 civil vesztette életét, amióta összeomlott a tűzszünet. Az áldozatok között van 72 gyermek is. Halálukat a bombázások és a tüzérségi tűz okozta. A keleti városrészt a kormányerők ostromolják szeptember 22-e óta orosz légi támogatással.

Az orosz külügyminisztérium tagadta, hogy a Szíriában bevetett orosz légierő kórházakat támadott volna, és dicsérte a légicsapások nagy hatékonyságát. "Gyakorlatilag megakadályoztuk, hogy a terroristák kitűzzék fekete lobogójukat Damaszkuszban" - jelentette ki Gennagyij Gatyilov miniszterhelyettes.

Putyin plutóniummal zsarol

Szintén hétfői hír, hogy felfüggesztette Vlagyimir Putyin a védelmi célból fölöslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtását.

Oroszország az együttműködés felújításának feltételéül az úgynevezett Magnyitszkij-törvény visszavonását, a Moszkva ellen bevezetett amerikai szankciók eltörlését, a miattuk, valamint az ellenintézkedések miatt elszenvedett károk ellentételezését, valamint a NATO-ba 2000. szeptember 1. után belépett országokban létrehozott amerikai katonai infrastruktúra és az ott állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését szabta.

Putyin rendeletét és az Állami Duma elé beterjesztett, hasonló értelmű törvénytervezetét az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett barátságtalan lépéseivel indokolta, amelyek szerinte fenyegetést jelentenek a hadászati stabilitásra nézve. Az orosz online hivatalos közlönyben megjelent dokumentum szerint a körülmények gyökeresen megváltoztak.

A kétoldalú együttműködést felfüggesztő orosz elnöki rendelet szerint az Egyesült Államok nem hajtja végre a fölösleges fegyverplutónium hasznosításával kapcsolatban a nemzetközi szerződésekkel összhangban vállalt kötelezettségeit. Putyin szerint emiatt haladéktalan lépéseket kell tenni Oroszország biztonságának védelme érdekében.
Az elnök arra utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy döntéséről értesítse az amerikai felet.

Az orosz parlament alsóháza elé terjesztett, vonatkozó törvénytervezetből derül ki: Moszkva azt kívánja elérni, hogy az amerikai katonai infrastruktúrát és csapatlétszámát arra a szintre csökkentsék vissza, amelyen az a szerződés és a csatolt jegyzőkönyvek törvényerőre emelkedésének idején (2000. szeptember 1-jén) állt.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett magyarázó jegyzék arra hivatkozott, hogy 2015-ben Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Észtországban összesen hat előretolt harcálláspontot hoztak létre, amelyek szükség esetén nagy létszámú NATO-egységek Kelet-Európába történő átdobását koordinálnák. Az Egyesült Államok emellett csapategységeket vezényelt a balti államokba, amelyek repterein megnövelték az ott állomásozó NATO-repülőgépek számát. A hivatalos háttérmagyarázat kitért arra is, hogy Ukrajna területén amerikai katonák az ukrán Jobboldali Szektor fegyveresei számára tartanak kiképzést.

Oroszország vezetése szerint a katonai és stratégiai egyensúly megbontását célzó lépések mellett az Egyesült Államok olyan intézkedéseket hoz, amelyek célja az orosz gazdaság megingatása és amelyek orosz állampolgárok jogait sértik meg. A háttérdokumentum szerint a 2012-es Szergej Magnyitszkij-törény elfogadásával Washington nyílt pártfogásába vett Oroszországban elkövetett gazdasági bűncselekményeket, az Ukrajna szabadságának védelmében elfogadott 2014-es amerikai jogszabály pedig megengedhetőnek tekinti az orosz belügyekbe való beavatkozást.

A jegyzék szerint mivel a körülmények gyökeresen megváltoztak a plutónium-hasznosítási egyezmény megkötése óta, ezért Moszkva a végrehajtás felfüggesztésével nem sérti meg a nemzetközi szerződésekre vonatkozó 1969-es bécsi megállapodást. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, hogy a plutónium, amelyről az egyezmény megköttetett, nem tartozik az "atomfegyver-tevékenység" szférájába, ami arról tanúskodik, hogy Oroszország kitart a nukleáris fegyverzetek csökkentésének irányvonala mellett.

Moszkva és Washington 2000-ben kötötte meg a nukleáris robbanótöltetek leszereléséből származó plutónium hasznosításáról szóló egyezményt, amelyet tíz évvel később a felek újabbal váltottak fel. Már az első megállapodás végrehajtása is elakadt, részben Moszkva kifogásai miatt.

A második, 2010-es megállapodás értelmében a harci plutóniumkészletek átlátható felszámolása 2018-ban kezdődne meg az Egyesült Államokban és Oroszországban. A megállapodás 34-34 tonna plutónium atomerőművi fűtőelemmé alakításáról rendelkezik, ami csaknem 17 ezer atomtöltet előállításához lenne elegendő.
A szakértők által felügyelt folyamat célja annak biztosítása, hogy a felszabaduló fegyverfokozatú plutóniumkészleteket ne lehessen többé nukleáris fegyverek előállítására vagy egyéb katonai célokra felhasználni. (MTI, BBC, Reuters)