Eljutottunk oda, hogy Putyin már a nukleáris leszereléssel zsarol

  • Barack Obama célja az orosz-amerikai viszony újraindítása volt.
  • Nem akart minden problémát megoldani, csak leválasztani a legmérgezőbb kérdéseket azokról, amikben összeegyeztethetőek voltak a két ország céljai.
  • A kísérlet hétfőn végleg kudarcba fulladt, Vlagyimir Putyin a nukleáris leszerelés témájával kezdte zsarolni az amerikaiakat, teljesíthetetlen feltételeket támasztva.
  • Pedig most, amikor Szíriában orosz és amerikai katonák kerülhetnek szembe egymással, kimondottan fontos lenne a párbeszéd.

Barack Obama közvetlenül megválasztása után kísérletet tett az orosz-amerikai kapcsolatok javítására. Külügyminisztere, Hillary Clinton már 2009. március 6-án, másfél hónappal kinevezése után Moszkvába látogatott, ahova még egy szimbolikus ajándékot is vitt magával:

Egy nagy, piros gombot.

A legendás piros gomb, kicsit elrontott felirattal. AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI/POOL

A gombra az volt írva, hogy peregruzka. Ez oroszul túltöltést jelent, ami fura üzenet - Clintonék valójában a perezagruzka, "újraindítás" kifejezést keresték. A cél ugyanis ez, a Bush-kormányzat utolsó éveiben vészesen lehült orosz-amerikai kapcsolatok újraindítása volt. Nagy baráti összeborulást már akkor se reméltek, de abban bíztak, hogy szét tudják választani egymástól a problémás ügyeket és azokat, amelyekben lehetséges az eredményes együttműködés.

Putyin mindent feltett

Ebben értek is el sikereket - sikerült biztosítani az afganisztáni háború logisztikai hátterét, szankciókat hoztak Irán ellen és komoly eredményeket értek el a nukleáris lefegyverzésben is - ennek része volt Lavrov és Clinton 2010-es megállapodása az atomfegyverek előállítására is alkalmas plutóniumkészletek feleslege, 34 tonna plutónium megsemmisítéséről.

Ez az a szerződés, aminek a végrehajtását Putyin hétfőn felfüggesztette, ami

minőségi fordulat az 2014 óta egyre fagyosabbá válló orosz-amerikai viszonyban.

Lényegében Putyin és Oroszország most

atomfegyverekkel, atomfegyverek előállítására alkalmas hasadóanyagkészleteivel kezdte zsarolni az Egyesült Államokat,

ráadásul pont azokban a vitás ügyekben, amiket az amerikai külpolitika igyekezett leválasztani a kezelhető problémákról. Putyin a plutóniumfelesleg megsemmisítését most

  • az ún. Magnyitszkij-törvény, a Szergej Magnyitszkij haláláért felelősnek tartott orosz tisztviselőkkel szembeni szankciók visszavonásához;
  • az Oroszországgal szemben az ukrajnai beavatkozása miatt elrendelt szankciók feloldásához;
  • a gazdasági szankciók és az azokra válaszul bevezetett orosz ellenszankciók okozta károk megtérítéséhez;
  • Illetve a NATO-hoz 2000 után csatlakozott országokban létrehozott amerikai támaszpontok és az ezekben állomásoztatott csapatok visszavonásához

kötötte. Ezek Oroszország gazdasági és geopolitikai, illetve a hatalomhoz közel állók anyagi érdekeit és kényelmét valóban sértő amerikai intézkedések, de ténylegesen semmi közük az atomfegyverek témájához. Egyben olyan ügyek, amelyekben Oroszországnak igen gyenge a zsarolási potenciálja. Az Oroszországot sújtó és az azokra válaszul bevezetett orosz szankciók amerikai érdekeket csak korlátozottan érintenek, inkább Európának jelentenek problémát - nem csoda, hogy Németország, vagy éppen Magyarország kompromisszumkészebb a szankciók ügyében.

Annyiban azért tompítanám az orosz lépés súlyát, hogy az eredetileg 2000-ben megfogalmazott, 2010-ben egy kiegészítő jegyzőkönyvvel véglegesített megállapodás - a PMDA - alapján eddig nemhogy a megállapodásban előírt 34 tonna plutóniumot nem semmisítették meg, de még egy grammot sem. A 2010-es, végleges megállapodás szerint legkésőbb 2018-ban kellett volna megkezdeni a plutónium megsemmisítését. Oroszországban még csak építeni se kezdték azt BN800 típusú tenyésztőreaktort, amiben elégetnék a fegyvergyártásra is alkalmas plutóniumot, és az Egyesült Államokban is csak tesztelni készülnek a plutónium megsemmisítésére kijelölt új-mexikói üzemet.

Épp ezért a Washington Post "javarészt szimbolikusnak" minősítette az orosz lépést. George Perkovich, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért kutatási vezetője szerint Putyin döntése inkább csak "elégedetlenségének kifejezése", nem jelent komoly veszélyt a nukleáris leszerelésre.

Lesznek még bajok

Ettől függetlenül a helyzet komoly, Putyin váratlan lépésével elég lehetetlen helyzetet idézett elő. Gyakorlatilag teljes fordulatot követel az amerikai külpolitikában, amely most éppen erősíteni készül az amerikai katonai jelenlétet a NATO keleti frontján - pont az ukrajnai polgárháborúban konkrétan, a rendszeres, NATO-tagállamok fővárosaira mért szimulált atomcsapásokat is magukban foglaló hadgyakorlatokon pedig szimbolikusan megnyilvánuló orosz fenyegetésre reagálva.

Nem önmagában a PMDA felmondása a fenyegetés, hanem a lépés üzenete - vagyis az, hogy Oroszország ismét a kapcsolatok egészét is kész kockára tenni céljai elérése érdekében. Ennek akár már rövid távon is lehetnek jelei. Ugyan az amerikai titkosszolgálatok szerint is minden jel arra utal, hogy az orosz titkosszolgálatok törték fel a Demokrata Párt szervereit, hivatalosan eddig nem vádolták meg Oroszországot. Ez most megváltozhat. Márpedig ha ez megváltozik, az látványos jele lesz a viszony megromlásának.

Ha pedig Oroszország tényleg régi sérelmei orvoslásához köt majd bármilyen együttműködést, az nagyon veszélyes helyzeteket teremthet,

például Szíriában is, ahol akár közvetlenül is szembe kerülhetnek orosz és amerikai katonák,

egy ilyen helyzetben pedig fontos volna, hogy a két fél legalább kommunikáljon egymással.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.