Tavaly is többen haltak meg kórházi fertőzésben, mint a közutakon

A cikk megírásában az 1001 orvos tagjai segítettek, köszönöm!

Bő egy hónapos késéssel ugyan, de a héten végre nyilvánosságra hozta az Országos Tisztiorvosi Hivatal a 2015. évi kórházi fertőzésekről szóló összefoglaló jelentését (NNSR). Ez az a magamfajta földi halandók számára szinte teljes egészében értelmezhetetlen, de még a szakembereknek is komoly fejtörést okozó összefoglaló, amiből megtudhatnánk, hogy egy adott évben hányan betegedtek meg, haláloztak el kórházi fertőzésekben.

NNSR_2015 by Király András on Scribd

Legalábbis elméletben, mert a gyakorlatban például ez utóbbi, elég fontos adat szinte kibányászhatatlan. És nem feltétlenül azért, mert a jelentés továbbra is ragaszkodik a szigorúan vett orvosi terminológiához, és a halottakat exitáltaknak nevezi, hanem mert véletlenül sem összesítik ezt az adatot.

A 2015-ös NNSR-t többször átolvasva végül csak három kategóriánál találtam halálozási adatokat:

  • a Clostridium Difficile által okozott fertőzések (CDI) közül az új és a visszatérő esetekben 213-an, illetve 18-an haltak meg;
  • véráramfertőzésekben 293-ban;
  • multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzésekben 167-en.

Ez összesen 691 haláleset még úgy is, hogy Magyarországon a nyugatinál jelentősen alacsonyabb arányban jelentik a haláleseteknél, hogy ahhoz közvetve vagy közvetlenül kórházi fertőzés is hozzájárulhatott - és általában is aluljelentik az eseteket.

2015-ben Magyarország közútjain 644-en vesztették életüket. Ezek alapján, még ha netán az MRK- és véráramfertőzés okozta halálesetek között lehet is olyan átfedés, ami a jelentésből nem derül ki, az elég nagy magabiztossággal állítható, hogy

2015-ben is többen haltak meg szimplán azért, mert kórházba kerültek, mint közlekedési balesetben.

Ha hiszik, ha nem, a furcsa halálozási statisztika még csak a kisebbik baj a jelentésben olvasható számokkal, melyek alapján az Országos Epidemológiai Központ már a jelentés publikálásának napján diadalmas jelentésben közölte, hogy

2014-hez képest 2015-re 5 százalékkal csökkent a kórházi fertőzések száma.

Ez ügyes megfogalmazás, mert ha csak az esetszámot nézzük, még igaz is. Az 5 százalékos csökkenés a jelentésben szereplő számok alapján csak egyféleképpen jöhet ki:

ha összeadjuk a 2014., illetve a 2015. évi CDI, MRK és véráramfertőzéseket, majd összevetjük ezeket.

De az esetszám önmagában értelmezhetetlen adat. Ahhoz, hogy képet kapjunk a kórházi fertőzések számának alakulásáról, ezt az ápoltak számához kell viszonyítani. Úgy pedig már szimplán nem igaz az állítás, hogy javult volna a helyzet.

Az még az NNSR-t olvasva is kiderül, hogy ezt legfeljebb CDI-ről állíthatnánk, és arról is csak úgy, hogy míg 2014-ben csupán 38 beteget zártak ki a feldolgozásból, 2015-ben már 380-at, további 642 esetet pedig nem soroltak az egészségügyi ellátással összefüggő esetek közé.

A multirezisztens kórokozók (MRK) okozott fertőzések és a véráramfertőzések aránya még nőtt is 2014-hez képest,

előbbi 1,2, utóbbi 0,8 százalékkal. Az MRK és a véráramfertőzések amúgy megbízhatóbban mutathatók ki a CDI-nél, és nagyobb fegyelemmel jelentik is az eseteket a kórházak.

De vannak még gyanakvásra okot adó számok. Az 2015-ös NNSR adatai szerint a CDI-fertőzések incidenciaértéke betegre vetítve 2,79 CDU/1000 beteg volt. Ez gyanúsan jó arány, különös tekintettel arra, hogy Kürti Zsuzsanna és társai 2015 júniusában a World Journal of Gastroenterology című szaklapban megjelent tanulmányában, mely a klinikájukra 2010 január-2013 májusa között felvett 11751 beteg vizsgálatán alapult, a CDI előfordulása

21,0/1000, egy teljes nagyságrenddel nagyobb volt.

Az NNSR hurráoptimistának tűnő számai a jelentés végén összegzett kórházi kézfertőtlenítőszer-használati statisztikákkal sem egyeztethető össze. A WHO ajánlása szerint a kórházakban ezer ápolási naponként 20 liter kézfertőtlenítőnek kéne fogynia. Magyarországon

a krónikus és rehabilitációs osztályokon átlagban 3,78 liter fogy csak,

de még ez az érték is csalóka. A mediánérték ugyanis már csupán 2,1 liter/1000 ápolási nap. Ez elosztva azt jelenti, hogy naponta legfeljebb 2-4 milliliter kézfertőtlenítő fogy, pedig az ajánlások szerint ennyit egy kézmosáshoz kell használni. Magyarán, ezeken az osztályokon átlag napi egyszer mosnak kezet. Amúgy az ilyen osztályokon fordult elő a harmadik legtöbb kórházi fertőzés.

Ennél is megrázóbb, hogy a sebészeteken és sebészeti jellegű osztályokon is, ahol aztán kiemelten fontos lenne a higiéné, csupán átlag 18,96 liter fogy (a mediánérték 12,69 liter/1000 ápolási nap). Ilyen adatok mellett nehezen elképzelhető, hogy valóban ennyire kedvezően alakult a kórházi fertőzések száma és aránya 2015-ben. (Címlapképünk illusztráció, egy romániai kórházban készült. Romániában is komoly botrány van kézfertőtlenítő-ügyben, ott az derült ki, hogy évek óta gyakorlatilag vizet szállítottak a kórházakba alkoholos fertőtlenítőszer helyett. AFP PHOTO / ANDREI PUNGOVSCHI)